Uralonet
MTA Nyelvtudományi Intézet MagyarEnglishDeutsch   InformációkSúgó

  1. we̮re (wōre) FU ?U   'hegy'  de 'Berg'  en 'mountain '



    UEW № 1144 Sorszám szerint: << Előző Következő >> Új keresés

    Fogalomkör: Szárazföld


    Egyeztető rész - (leány)nyelvi adatok
     
    finn vuori 'Berg, Steinberg'Gen. vuoren
     
    udmurt/votjákSvi̮r 'Hügel, Anhöhe'
    Kvə̑r 'Hügel, Anhöhe'
    Gvı̣̑r 'Hügel, Anhöhe'MSFOu: 65:54 (Wichmann, mitg. Uotila)
     
    komi/zürjénSve̮r 'Wald'
    Pve̮r 'Wald'
    POvu̇r 'Wald'
     
    hanti/osztjákVwor 'Höhenzug (am Flußufer?)'71
    Trjwŏr 'Höhenzug am Fluß'71
    Oor 'Wald, Ödwald'71
     
    manysi/vogulTJwārnā 'in den Tannenwald'-nā 'Lok'FUF: 14:47 (Kannisto)
    Kwōr : minəs wōrnə 'er ging auf die Jagd (eigtl. in den Wald)'minəs, -nə 'Lok'FUF:32:241 (Kannisto, mitg. Liimola)
    Pwor : wor kinšēγm 'ich jage (eigtl. suche den Wald )'
    Sowɔ̄r : wɔ̄rən minas 'er ging auf die Jagd (eigtl. in den Wald)'-ən minas 'Lok'
     
    ? magyar orr 'Nase; Schnauze; Vorderteil, Spitze, (Schiff) Vorderteil, Bug, Schiffschnabel; a vízbe orrszerűen benyúló partrész; nasenartig ins Wasser hineinragender Uferteil, Vorsprung'
     orom 'Giebel, First, Zinne; Gipfel, Bergspitze'
     
    ? kamassz bōr 'Berg, Landrücken'


    Magyarázat
    MagyarDeutsch

    A magyar orr szó rr eleme magánhangzóközi geminálódás eredménye.

    A zürjénosztják és vogul szavak 'erdő' jelentéséhez vö. lapp N varre 'hegy (erdővel benőtt, vagy kopár)' ~ K (1830) T vɑ̄ᵢ  rre, Kld. Not. vɑ̄  rr, varr 'erdő'; a magyar 'orr, pofa (állaté)' jelentéshez pedig vö. zürjén ni̮r 'orr' ~ ni̮re̮k 'hegyfok', ne̮ri̮s 'kis domb az erdőben'; cseremisz ner 'orr' ~ 'hegy, hegyfok'.

    A szamojéd nyelvek közül csak a kamasszban fordul elő a szó, ami az idetartozását bizonytalanná teszi.

    Az osztják V ur : jöŋki ur 'jégfal', DN ur 'földgerinc' és vogul TJ or 'hegygerinc, földgerinc' (Hunfalvy, VogF 283; Wichmann: MNy. 8: 325; Zsirai: MNy. 23: 310; SzófSz.) szavak jelentéstani okokból nem tartoznak ide, lásd *arɜ (*urɜ) 'éle, széle vminek, oldal, irány' Ug.



    Bibliográfia
    • ESK = Лыткин, В.И. – Гуляев, Е.И. Краткий этимологический словарь коми языка. Москва 1970.
    • Toivonen: FUF 21: 141 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • E.Itkonen: FUF 31: 166 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • Joki: FUFA 32: 46 = Anzeiger der Finnisch-ugrischen Forschungen [Angaben s. unter FUF]
    • FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
    • Zsirai: MNy 23: 310 = Magyar Nyelv. 1–, Budapest 1905–.
    • Honti: MNy 81: 147-8 = Magyar Nyelv. 1–, Budapest 1905–.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • Németh: NyK 47: 80 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • N.Sebestyén : NyK 51: 426
    • Radanovics: NyK 62: 325 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Gulya: NyK 62: 355 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • J.Kiss : NyK 69: 401
    • SKES = Suomen kielen etymologinen sanakirja. I, Helsinki 1955 [Autor] Y. H. Toivonen; II, 1958 [Autoren] Y. H. Toivonen – Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; III, 1962 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; IV, 1969 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; V, 19
    • Gulya: StudSl 7: 217 = Studia Slavica. 1–, Budapest 1955–.
    • Lindström: Suomi 1852: 107
    • Uotila: SyrjChr 177 = Uotila, T. E., Syrjänische Chrestomathie mit grammatikalischem Abriss und etymologischem Wörterverzeichnis. Helsinki 1938. (Hilfsmittel für das Studium der finnisch-ugrischen Sprachen. VI).
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.