Uralonet
MTA Nyelvtudományi Intézet MagyarEnglishDeutsch   InformációkSúgó

  1. waĺɜ FP ?FU   'ragyogás; ragyog'  de 'Glanz; glänzen'  en 'glitter (n v) '



    UEW № 1112 Sorszám szerint: << Előző Következő >> Új keresés

    Fogalomkör: Fény


    Egyeztető rész - (leány)nyelvi adatok
     
    finn vaalea 'hell; blaß, bleich; fahl, blond'
     valea 'hell; blaß, bleich; fahl, blond'SKES
     ?valo '1. Licht, Schein; Beleuchtung, Licht, Leuchte 2. eld; Feuer'SKES
     
    ? mordvinEvaldo 'hell, licht'
    Mvalda 'hell, licht'
     
    udmurt/votjákSvaľk 'glänzend, schimmernd, leuchtend'
    Mvaľi : čiľi-vaľi 'Glanz, Schimmer; glänzend, schimmernd'
    Mvaľt 'glänzend, schimmernd, leuchtend'
    Gvaľ : čiľ-vaľ 'Glanz, Schimmer; glänzend, schimmernd'
     
    komi/zürjén voľľal- 'glänzen'FUF: 31:276 (Uotila, mitg. Erkki Itkonen)
    Svoľal- 'glänzen, schimmern (z. B. die Oberfläche eines Tisches od. eines Glases)'
    SOvoľľal- 'блестеть, лосниться'FUF: 31:276 (Uotila, mitg. Erkki Itkonen)
    Udvoľk 'blank, glänzend'
     
    hanti/osztjákOwălĭ : ȧ̆l wălĭ 'glänzen 2: scheinen (ein Gegenstand)'278
    Kazwŏʌĭ- 'glänzen, scheinen (ein Gegenstand)'278
     
    manysi/vogulTJoľk- 'glänzen'WV: 73
    KUwaľγ- 'glänzen'WV: 73
    Pwaľľ- 'glänzen'WV: 73
    Sowoľγ- 'glänzen'WV: 73
     
    magyar villám 'Blitz'
     ?világ 'Licht; Welt; Leute; Volksmeinung'
     ?virul- 'blühen, gedeihen'
     ?virág 'Blume; Blüte'
     ?virrad- 'dämmern, tagen'
    ÚESz.villám
    ÚESz.világ
    ÚESz.virág


    Magyarázat
    MagyarDeutsch

    A finn ea, mordvin do, da, zürjén k, al és magyar g, ad képző.

    A finn vaalea első szótagi hosszú magánhangzója szórványos nyúlás eredménye.

    A finn valo csak akkor tartozhat ide, ha nem a *valko- (vö. valkea 'fehér') tő gyenge fokú alakjából vonódott el.

    A mordvin valdo szó másik etimológiai egyeztetéshez is tartozhat (lásd *walkɜ 'fehér, világos, fénylő; világít' FV, ? FU). 

    Az osztják ʌ́ĭ- és vogul oĺk-, woĺγ- csak akkor tartoznak ide, ha i, k, γ ( < *əγ) elemük nem a tőhöz tartozik, hanem képző.

    A magyar világ stb. szó másik etimológiai összefüggéshez is tartozhat (lásd *walkɜ 'fehér, világos, fénylő; világít FV, ? FU). A magyar szó hangtani és jelentéstani kapcsolatait lásd ugyanott, a magyar virrad- szót pedig lásd a *warɜ- 'szürkül, alkonyodik, dereng, virrad' FU alatt.

    Hangutánzó/hangfestő.

    Nomenverbum.

    A cseremisz KB wə̑ĺγə̑ža- 'ragyog' ige egyeztetése a fenti szócsaláddal (Toivonen: FUF 20: 70; ESK) a cseremisz l miatt nem fogadható el.



    Bibliográfia
    • ESK = Лыткин, В.И. – Гуляев, Е.И. Краткий этимологический словарь коми языка. Москва 1970.
    • Toivonen: FUF 20: 70 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
    • Zsirai: MNy 24: 300 = Magyar Nyelv. 1–, Budapest 1905–.
    • N.Sebestyén : MNy 42: 19
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • MUSz 581 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
    • Kara: Nyr 41: 222 = Magyar Nyelvő‘r. 1–, Budapest 1872–.
    • SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő‘ Szótár. Budapest 1941.
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.