Uralonet

śuka FU 'kéreg, háncs, bőr, prém' de 'Rinde, Bast; Fell, Haut' en 'bark, skin, fur, pelt'

UEW № 981 Sorszám szerint: << Előző Következő >> Új keresés

Fogalomkör: A növények részei, Testrészek

Egyeztető rész - (leány)nyelvi adatok


észt	reg	suga 'Bast (für Schuhe Säcke)'
	reg	lõhmuse-suga 'Lindenbast'	lõhmus 'Linde'

hanti/osztják	V	sŏγ 'Fell, Tierhaut'		Ostjakisches:832
	DN	sŏχ 'Fell, Tierhaut'
	O	sŏχ 'Fell, Kleidung'

manysi/vogul	KU	sow 'Fell, Haut, Schale, Rinde'		MSFOu:109:743
	P	sow 'Fell, Haut, Schale, Rinde'		MSFOu:109:743
	So	sow 'Fell, Haut, Schale, Rinde'		MSFOu:109:743

? magyar		szíj 'Riemen'	Akk. szíjat
	reg	széva 'Riemen'
	reg	szí 'Riemen'
	reg	sziju 'Riemen'
	reg	szív 'Riemen'
	reg	sziva 'Riemen'
	reg	szivu 'Riemen'
	Alt	Zius 'Riemen'		Györffy:1:67
	Alt	Zyv 'Riemen'		MNy:63:369
	ÚESz.	szíj

Magyarázat

A magyar í (i) korábbi veláris *i̮ hangból fejlődhetett. A magyar ómagyar sziu (Zius, Zyv) és nyj. sziju, szivu stb. u eleme az ősmagyar *w (< finnugor *k) vokalizálódásának eredménye. A j hiátustöltő hangként a *w kiesése után lépett a szóba. A nominatívuszi szíj, nyj. szív toldalékolt alakokból (szíjat, szíjak, szíjas stb.) történt elvonás útján keletkezett. Az egyes alakváltozatok az (*i̮u̯ >) iu̯ kettőshangzó különböző fejlődésével, valamint hiátustöltő hangok közbeiktatódásával alakultak.

A magyar szó jelentése talán a 'prém, bőr' → 'hasított bőrcsík' → 'szíj' jelentésváltozással keletkezett.

A magyar szó másik egyeztetéshez is tartozhat (lásd *śȣwe 'vonószíj' ?U); az is lehetséges, hogy a nyelvjárási szil- 'vág, hasít, farag, gyalul' ige szí-, szív- változatának u melléknévképzős alakjából jött létre, vagy a szí, szív nomenverbum névszói alakja (vö. MUSz. 296; Szinnyei: NyK 33: 131; Szilasi: NyK 33: 271; Beke: Nyr. 59: 98; SzófSz; Pais: MNy. 48: 131).

Bibliográfia

Steinitz: FgrVok 23 = Steinitz, Wolfgang, Geschichte des finnisch-ugrischen Vokalismus. Stockholm 1944 (Acta Instituti Hungarici Universitatis Holmiensis. Series B, Linguistica. 2).
Toivonen: FUF 15: 75 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
E.Itkonen: FUF 29: 228 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
Kara: NyK 41: 235 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
Collinder: SSUF 1952-54: 110 = Språkvetenskapliga Sällkapets i Uppsala Förhandlingar 1882–[Band 1955/57. = Uppsala Universitets Ärsskrift 1957. Uppsala – Wiesbaden].
SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő Szótár. Budapest 1941.
TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.