Uralonet

śȣwɜ U 'vonószíj' de 'Zugriemen' en 'trace (for dog and reindeer sled)'

UEW № 994 Sorszám szerint: << Előző Következő >> Új keresés

Egyeztető rész - (leány)nyelvi adatok


? komi/zürjén	Ud	sa 'Zugriemen für Rentiere'		< nyenyec
	I	sa 'Zugriemen für Rentiere'		< nyenyec

? magyar		szíj 'Riemen'	Akk. szíjat
	reg	széva 'Riemen'
	reg	szí 'Riemen'
	reg	sziju 'Riemen'
	reg	szív 'Riemen'
	reg	sziva 'Riemen'
	reg	szivu 'Riemen'
	Alt	Zius 'Riemen'			Györffy:1:67
	Alt	Zyv 'Riemen'			MNy:63:369
	ÚESz.	szíj

? nyenyec	O	sā 'Zugriemen des Rentiers des Hundes'			Juraksamojedisches:401
	Lj	χā 'Zugriemen'

? enyec	Ch	sa 'Halfter'
	B	so 'Halfter'

? nganaszan		suaŋ 'постромка'			JPNS:1:56

Magyarázat

A nganaszan ŋ képző.

A magyar í (i) veláris *i̮-ból fejlődött.

Az ómagyar sziu (Zius, Zyv) és nyj. sziju, szivu stb. u hangja az eredeti *w vokalizálódásának eredménye. A j hiátustöltő hangként a kiesett eredeti *w helyére lépett. A nominatívuszi szíj, nyj. szív toldalékolt alakokból (szíjat, szíjak, szíjas stb.) történt elvonással keletkezett. Az egyes alakváltozatok az (*i̮u̯ >) iu̯ kettőshangzó különböző fejlődése útján, valamint hiátustöltő hangok közbeiktatódásával alakultak.

Az egyeztetés a távoli rokonság miatt bizonytalan.

A magyar szó másik egyeztetéshez is tartozhat (lásd *śuka 'kéreg, háncs, bőr, prém' FU). Azonban az is lehetséges, hogy a szi-, szív- (nyj. szil-) 'vág, hasít, farag, gyalul' változatnak az ú melléknévképzős alakjából keletkezett, vagy a szí, szív nomenverbum névszói alakja (vö. MUSZ. 296; Szinnyei: NyK 33: 131; Szilasi: NyK 33: 271; Beke: Nyr. 59: 98; SzófSz.; Pais: MNy. 48: 131).

A fent megemlített enyec szóval egyeztetett (Beitr. 221) lapp N čadna- 'vincere, kötőfék' és nyenyec śɑ̄n 'csont a kantáron; kantár' szavak n hangjuk miatt nem tartoznak ide (lásd *ćinɜ (*ćenɜ) 'szánhúzó szíj; kutyát a szán elé fog' U).

A többek (Toivonen: KSVk. 1934: 227; N. Sebestyén: MNy. 30: 185; FUV) által idevont osztják V seγə 'hám (réneké), hám (kutyáké), amihez a hámot rögzítik' palatális magánhangzója miatt nem tartozik ide.

A szölkup kannonǯa 'a szán hámja' ǯa (< *ča) eleme, amelyet N. Sebestyén idevont (MNy. 30: 185), nem lehet a magyar szíj stb. megfelelője, mivel a szölkup ǯ nem felelhet meg a nyenyec, enyec és nganaszan s hangnak, valamint a ǯa önálló szóként nem ismert.

A Lehtisalo (Vir. 1959: 372) által idevont szölkup sorä: mat soräntap äta 'befogok egy rént' és kojbál suĭ-lja 'a karavánnal vonulok' szavak idetartozása jelentéstani okokból nem fogadható el.

Bibliográfia

Rédei: ALH 13: 291 = Acta Linguistica Academiae Scientiarum Hungaricae. 1–, Budapest 1951–.
Moór: ALH 2: 382 = Acta Linguistica Academiae Scientiarum Hungaricae. 1–, Budapest 1951–.
N.Sebestyén : ALH 7: 329 = Acta Linguistica Academiae Scientiarum Hungaricae. 1–, Budapest 1951–.
Wichmann: FUF 2: 180 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
Toivonen: KSVk 1934: 227 = Kalevalaseuran vuosikirja. 1–, Helsinki, Porvoo, [später:] Porvoo – Helsinki 1921–.
Hajdú: MKE 29, 73 = Hajdú, Péter, A magyarság kialakulásának előzményei. Budapest 1953 (NytudÉrt 2).
N.Sebestyén : MNy 30: 185
MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
Rédei: NyK 64: 83 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
Lehtisalo: Vir 1959: 372 = Virittäjä. 1–, Helsinki 1897–.