anhand von Uralothek |
Estnisch | reg | suga 'Bast (für Schuhe Säcke)' | |||||
reg | lõhmuse-suga 'Lindenbast' | lõhmus 'Linde' | |||||
Chanti/Ostjakisch | V | sŏγ 'Fell, Tierhaut' | Ostjakisches:832 | ||||
DN | sŏχ 'Fell, Tierhaut' | ||||||
O | sŏχ 'Fell, Kleidung' | ||||||
Mansi/Wogulisch | KU | sow 'Fell, Haut, Schale, Rinde' | MSFOu:109:743 | ||||
P | sow 'Fell, Haut, Schale, Rinde' | MSFOu:109:743 | |||||
So | sow 'Fell, Haut, Schale, Rinde' | MSFOu:109:743 | |||||
? Ungarisch | szíj 'Riemen' | Akk. szíjat | |||||
reg | széva 'Riemen' | ||||||
reg | szí 'Riemen' | ||||||
reg | sziju 'Riemen' | ||||||
reg | szív 'Riemen' | ||||||
reg | sziva 'Riemen' | ||||||
reg | szivu 'Riemen' | ||||||
Alt | Zius 'Riemen' | Györffy:1:67 | |||||
Alt | Zyv 'Riemen' | MNy:63:369 |
A magyar í (i) korábbi veláris *i̮ hangból fejlődhetett. A magyar ómagyar sziu (Zius, Zyv) és nyj. sziju, szivu stb. u eleme az ősmagyar *w (< finnugor *k) vokalizálódásának eredménye. A j hiátustöltő hangként a *w kiesése után lépett a szóba. A nominatívuszi szíj, nyj. szív toldalékolt alakokból (szíjat, szíjak, szíjas stb.) történt elvonás útján keletkezett. Az egyes alakváltozatok az (*i̮u̯ >) iu̯ kettőshangzó különböző fejlődésével, valamint hiátustöltő hangok közbeiktatódásával alakultak.
A magyar szó jelentése talán a 'prém, bőr' → 'hasított bőrcsík' → 'szíj' jelentésváltozással keletkezett.
A magyar szó másik egyeztetéshez is tartozhat (lásd *śȣwe 'vonószíj' ?U); az is lehetséges, hogy a nyelvjárási szil- 'vág, hasít, farag, gyalul' ige szí-, szív- változatának u melléknévképzős alakjából jött létre, vagy a szí, szív nomenverbum névszói alakja (vö. MUSz. 296; Szinnyei: NyK 33: 131; Szilasi: NyK 33: 271; Beke: Nyr. 59: 98; SzófSz; Pais: MNy. 48: 131).