Uralonet
Institut für Sprachwissenschaft, Ungarische Akademie der Wissenschaften MagyarEnglishDeutsch   InformationenHilfe

  1. śuka FU    'kéreg, háncs, bőr, prém'  de 'Rinde, Bast; Fell, Haut'  en 'bark, skin, fur, pelt'



    UEW № 981 nach laufender Nummer: << vorherig folgend >> neue Suche

    Begriffsklasse: Pflanzenteile,  Körperteile


    Vergleichender Abschnitt - (verwandt)sprachliche Daten
     
    Estnisch regsuga 'Bast (für Schuhe Säcke)'
    reglõhmuse-suga 'Lindenbast'lõhmus 'Linde'
     
    Chanti/OstjakischVsŏγ 'Fell, Tierhaut'Ostjakisches:832
    DNsŏχ 'Fell, Tierhaut'
    Osŏχ 'Fell, Kleidung'
     
    Mansi/WogulischKUsow 'Fell, Haut, Schale, Rinde'MSFOu:109:743
    Psow 'Fell, Haut, Schale, Rinde'MSFOu:109:743
    Sosow 'Fell, Haut, Schale, Rinde'MSFOu:109:743
     
    ? Ungarisch szíj 'Riemen'Akk. szíjat
    regszéva 'Riemen'
    regszí 'Riemen'
    regsziju 'Riemen'
    regszív 'Riemen'
    regsziva 'Riemen'
    regszivu 'Riemen'
    AltZius 'Riemen'Györffy:1:67
    AltZyv 'Riemen'MNy:63:369


    Erklärung
    MagyarDeutsch

    A magyar í (i) korábbi veláris *hangból fejlődhetett. A magyar ómagyar sziu (Zius, Zyv) és nyj. sziju, szivu stb. u eleme az ősmagyar *w (< finnugor *k) vokalizálódásának eredménye. A j hiátustöltő hangként a *w kiesése után lépett a szóba. A nominatívuszi szíj, nyj. szív toldalékolt alakokból (szíjatszíjakszíjas stb.) történt elvonás útján keletkezett. Az egyes alakváltozatok az (*>) iu̯ kettőshangzó különböző fejlődésével, valamint hiátustöltő hangok közbeiktatódásával alakultak.

    A magyar szó jelentése talán a 'prém, bőr' → 'hasított bőrcsík' → 'szíj' jelentésváltozással keletkezett.

    A magyar szó másik egyeztetéshez is tartozhat (lásd *śȣwe 'vonószíj' ?U); az is lehetséges, hogy a nyelvjárási szil- 'vág, hasít, farag, gyalul' ige szí-, szív- változatának melléknévképzős alakjából jött létre, vagy a szí, szív nomenverbum névszói alakja (vö. MUSz. 296; Szinnyei: NyK 33: 131; Szilasi: NyK 33: 271; Beke: Nyr. 59: 98; SzófSz; Pais: MNy. 48: 131).



    Literatur
    • Steinitz: FgrVok 23 = Steinitz, Wolfgang, Geschichte des finnisch-ugrischen Vokalismus. Stockholm 1944 (Acta Instituti Hungarici Universitatis Holmiensis. Series B, Linguistica. 2).
    • Toivonen: FUF 15: 75 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • E.Itkonen: FUF 29: 228 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • Kara: NyK 41: 235 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Collinder: SSUF 1952-54: 110 = Språkvetenskapliga Sällkapets i Uppsala Förhandlingar 1882–[Band 1955/57. = Uppsala Universitets Ärsskrift 1957. Uppsala – Wiesbaden].
    • SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő‘ Szótár. Budapest 1941.
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.