Uralonet

śerɜ U 'sor, rend' de 'Reihe, Ordnung' en 'row, order '

UEW № 957 nach laufender Nummer: << vorherig folgend >> neue Suche

Vergleichender Abschnitt - (verwandt)sprachliche Daten


Mari/Tscheremissisch	KB	sər 'Gemütsart, Charakter, Art und Weise, Gewohnheit, Beschaffenheit, Bau'
	U	šə̑r 'Gemütsart, Charakter, Art und Weise, Gewohnheit, Beschaffenheit, Bau, Konstruktion'
	B	sə̑r 'Gemütsart, Charakter, Art und Weise, Gewohnheit'

Komi/Syrj	S	śer 'Gewohnheit, Sitte, Mode, Weise'		Wied [syrj]
	SM	śer 'обычай, нрав, обыкновение'
	VU	śer 'мастерство, уменье'

Chanti/Ostjakisch	V	-sur: moγə-sur 'wie beschaffen'
	J	sĕr 'Art, Beschaffenheit'		PD: 2195, 2197
	J	sür 'Geschlecht, Ursprung'
	DN	sir 'beschaffen, -lei'		868
	Ko	sir 'Art, Beschaffenheit'
	O	sir 'beschaffen, Sitte, Gewohnheit, Gesetz; (selt.) -lei'
	O	śir 'beschaffen, Sitte, Gewohnheit, Gesetz; (selt.) -lei'
	N	sĭr 'nemzetség; Geschlecht, Sippe'		NyIOK: 10:324 (Steinitz)

Mansi/Wogulisch	K	sėr 'Faj; Art; mód, szer; Art u. Weise'		MSz
	KU	sir 'Art, Weise'		MSFOu: 116:278 (Kannisto-Liimola)
	P	sir 'Art, Weise'		MSFOu: 116:278 (Kannisto-Liimola)
	P	sėr 'Art, Weise, Beschaffenheit, Gattung, Geschlecht, Sitte, Gewohnheit, Volksbrauch'		ÁKE: 571
	LM	šir 'Art, Weise, Beschaffenheit; Gattung, Geschlecht; Sitte, Gewohnheit, Volksbrauch'
	So	sir: śirəl 'Art, Weise'		MSFOu: 116:278 (Kannisto-Liimola)
	N	sir 'Art, Weise, Beschaffenheit, Gattung, Geschlecht, Sitte, Gewohnheit, Volksbrauch'
	N	sir 'frátria, nemzetség; Phratrie, Geschlecht'		Adalékok: 1

Ungarisch		szër 'Mittel Gerät; Zeug; dial.mód; Art, Weise;'
	reg	szër '(felső v.alsó) része a falunak; Teil des Dorfes; sor, rend; Reihe, Ordnung; közösség; Gemeinschaft; nemzetség; Geschlecht; fajzat, fajta; Art, Sorte, Gattung; szerszám; Werkzeug, Instrument'
	Alt	szër 'Teil, Abschnitt; Falte, Schicht;'

Nenetsisch	O	śerʔ 'Sache, Angelegenheit; schlechte Sache; auf Weise, wie'		437

Enetsisch/Jenissej-Samojedisch	Ch	śieʔ 'Sache'	Gen. sieðoʔ
	B	śieʔ 'Sache'	Gen. sieroʔ

Tawgy		sier 'Sache'

Erklärung

Vö. ? jukagir ša(i)r 'valami'.

Az osztják és vogul ś-elemű alakváltozatok másodlagosak. Az osztjákban valószínűleg nyenyec, a vogulban pedig a szomszédos osztják nyelvjárások hatására keletkeztek (másként Liimola: MSFOu 111: 210).

A nyenyec ś szabálytalan.

A feltett eredeti jelentésből az egyes rokon nyelvek összes szavának jelentése érthető. A 'sor, rend' jelentésből fejlődhetett a 'falu része' (magyar) jelentés, az 'emberek sora, rendje' jelentésen keresztül pedig a 'közösség, család' (osztják, vogul, magyar). Az eredeti jelentésből a 'mód, jelleg' (zürjén, osztják, vogul, magyar, nyenyec) jelentés szintén könnyen érthető. Jelentéstani szempontból vö. észt kord '(megfelelő) sorrend'~ 'réteg' ~ 'szám, mennyiség', lív kē̮rda 'sorozat' ~ 'réteg, -szer' ~ 'sorrend, rend' ~ 'generáció, nemzedék', orosz чepeda 'sorozat, sorrend' ~ ukrán čeredá 'sorozat' ~ 'csorda', óind śárdha- 'csorda, tömeg' ~ avesztai sarəδa- 'mód, nemzetség'.

A lapp N čœrˈdâ ~ šœrˈdâ 'faj, fajta, típus' (lásd Bibliográfia) eredeti *rt mássalhangzókapcsolata miatt nem tartozhat ide.

A magyar szakirodalom több hangtani, valamint jelentéstani szempontból elfogadhatatlan szóval egyeztette a magyar szër szót (lásd Bárczi, RMNyj 6; Benkő, MNyjt 48, 64, 68; Nyíri: Nyvlr 2: 121, 122, NéprNytud 3: 64;Pais: NytudÉrt 30: 7).

Setälä véleménye (FUFA 12: 35; JSFOu 30/5: 31), mely szerint a szamojéd adatok obi-ugor átvételek lennének, megalapozatlan.

Többen (ÁKE 571; s-Laute 107—8; Jacobsohn, ArUgrof. 128; Toivonen: MSFOu. 67: 382; FUV; Joki: FUFA 32: 53) a szócsaládot az indeurópaiból származtatták (vö. szanszkrit śárdha- 'sereg, had', avesztai sarəδa- 'mód, nemzetség'). Az átvétel azonban kronológiai okokból nem valószínű, mivel ezidáig egyetlen uráli kori indoeurópai jövevényszót nem mutattak ki hitelt érdemlően (Beitr 215; Wichmann: FUFA 16: 20; E. Itkonen: UAJb 28: 77).

Literatur

Csernyecov: Adalékok az obi-ugorok nemzetisé 1
Hajdú: ALH 2: 283 = Acta Linguistica Academiae Scientiarum Hungaricae. 1–, Budapest 1951–.
Beitr 214-5 = Paasonen, H., Beiträge zur finnischugrisch-samojedischen Lautgeschichte Budapest 1917 (Sonderdruck aus Keleti Szemle XIII–XVII).
ESK = Лыткин, В.И. – Гуляев, Е.И. Краткий этимологический словарь коми языка. Москва 1970.
Setälä: FUFA 12: 35 = Anzeiger der Finnisch-ugrischen Forschungen [Angaben s. unter FUF]
Wichmann: FUFA 16: 20 = Anzeiger der Finnisch-ugrischen Forschungen [Angaben s. unter FUF]
FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
Setälä: JSFOu 30/5: 31 = Suomalais-ugrilaisen Seuran Aikakauskirja. Journal de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1886–.
Hajdú: MKE 30, 74 = Hajdú, Péter, A magyarság kialakulásának előzményei. Budapest 1953 (NytudÉrt 2).
K.Sal : MNy 54: 546
MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
MUSz 293 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
Steinitz: NyIOK 10: 324 = A Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Irodalomtudományi Osztályának Közleményei. 1–, Budapest 1951–
Harmatta: NyIOK 6: 350 = A Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Irodalomtudományi Osztályának Közleményei. 1–, Budapest 1951–
Halász: NyK 23: 275 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
Munkácsi: NyK 23: 90 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
Hajdú: Nyr 76: 369 = Magyar Nyelvőr. 1–, Budapest 1872–.
s-Laute 107.00
SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő Szótár. Budapest 1941.
TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
Bouda: UJb 20: 85 = Ungarische Jahrbücher. 1–23. Berlin 1921–1945 [Fortsetzung UAJb.]
VglWb 1: 652 = Donner, O., Vergleichendes Wörterbuch der finnisch-ugrischen Sprachen. Leipzig I, 1874 ; II, 1876; III, 1888.