Uralonet

śeppä FU 'ügyes' de 'geschickt' en 'skillful'

UEW № 956 Sorszám szerint: << Előző Következő >> Új keresés

Fogalomkör: Ügyesség

Egyeztető rész - (leány)nyelvi adatok


finn		seppä 'Schmied, Meister, Künstler, taitava; geschickt'
		sepästi 'kunstreich, geschickt'

észt		sepp 'Schmied, Handwerker'	Gen. sepa

számi/lapp	L	tjiehppē 'flink, tüchtig, geschickt'
	L	tjähppē 'flink, tüchtig, geschickt'
	N	čœp'pe -pp- 'clever, efficient'
	N	-čœp'pe -pp- '-smith one who makes something'
	Ko	tšĭ͔ĕ͔'pp^ᴇ 'geschickt; geschickter Mensch, Meister'
	Not	čiehp 'Meister'		817
	Not	t́š́ė͕ä͕̆ɔp̀p^ᴇ 'geschickt; geschickter Mensch Meister'		T.I.Itkonen, WbKKlp: 663 (T. I. Itkonen)
	P	tšĭ͔ĕ͔'pp^ᴇ 'geschickt; geschickter Mensch Meister'		WbKKlp +663
	A	čep 'Meister'		817
	Kld	čiehp 'Meister'		817
	Kld	t́š́ieɔ̀p̀⁽^ᴇ⁾ 'geschickt; geschickter Mensch Meister'		T.I.Itkonen, WbKKlp: 663 (T. I. Itkonen)
	T	čiehpe 'Meister'		817
	K	čiehpe 'Meister'

? magyar		szép 'schön'
	reg	szép 'kellemes, kedvező'
	ÚESz.	szép

Magyarázat

A feltett eredeti 'ügyes' jelentésből könnyen fejlődhetett 'mester, kovács' jelentés a finnben és lappban, valamint 'szép' a magyarban; vö. magyar ügyes 'ügyes' ~ (nyj.) 'csinos, takaros', vogul (Ahlqv.) mašter 'mester' ~ 'ügyes', osztják (547) DN mȧśtər 'mester' ~ 'ügyes vmiben', (1026) Kam. tus 'mester' ~ (Steinitz OVd 1: 132) Syn. tus 'szép', török, kirgiz šebär 'mestere (vminek)' ~ karaim čibär 'szép'.

A magyar szónak a csuvas šep 'szép' szóból való származtatása (Róna-Tas: NytudÉrt 58: 174) kevéssé valószínű, mivel a csuvas szó csak szűk területen terjedt el.

F. Mészáros (NyK 65: 178, lásd még PD 2201) a magyar szót az osztják (835) V süγ, Trj. siγ 'szépség', V sükəŋ 'szép, csinos (ember)', (PD 2201) J siw 'szépség', sikəŋ 'szép' szavakkal egyeztette. Ez azonban téves, mert az osztják alapján feltett ugor *k (> *γ) spirantizálódása és vokalizálódása *szëvëp vagy *szép, *szíp alakot eredményezett volna. Ezt azonban a magyar nyelvtörténet tényei nem támasztják alá, ugyanis a szép eredetileg rövid magánhangzót tartalmazott: *szëpȣ̈, vö. 1508: zepb (DöbrK 502), szëbb. A szép magánhangzója — a szóvégi mássalhangzó eltűnése után — az ómagyar korban nyúlhatott meg.

Bibliográfia

Wichmann: FUF 7: 43 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
Wichmann: MNy 4: 459 = Magyar Nyelv. 1–, Budapest 1905–.
MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
Rédei: NyK 66: 106 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
SKES = Suomen kielen etymologinen sanakirja. I, Helsinki 1955 [Autor] Y. H. Toivonen; II, 1958 [Autoren] Y. H. Toivonen – Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; III, 1962 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; IV, 1969 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; V, 19
Castrén: Suomi 1844: 37
TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
E.Itkonen: UAJb 28: 58 = Ural-Altaische Jahrbücher. 24–, Wiesbaden 1952– [Fortsetzung von UJb.]
E.Itkonen: UAJb 28: 58 41: 105 = Ural-Altaische Jahrbücher. 24–, Wiesbaden 1952– [Fortsetzung von UJb.]