Uralonet
Institut für Sprachwissenschaft, Ungarische Akademie der Wissenschaften MagyarEnglishDeutsch   InformationenHilfe

  1. śaĺɜ Ug ?FU   'fakéreg, háncs'  de 'Bast, Baumrinde'  en 'bark, bast'



    UEW № 931 nach laufender Nummer: << vorherig folgend >> neue Suche

    Begriffsklasse: Pflanzenteile


    Vergleichender Abschnitt - (verwandt)sprachliche Daten
     
    ? Wotjakisch/UdmurtischSsaľ 'die weichste äußere gleich nach der Rinde folgende Schichte des Holzes (die am schnellsten fault und dabei eine bläuliche Farbe bekommt)'
     
    Mansi/WogulischTJsɛ̮̄ľt́ 'Lindenbast'WV: 101
    TJsɛ̮ľt́pā 'Lindenbaum'pā 'Baum'
    KUsāľt 'Lindenbast'WV: 101
    Psē̮ľt 'Lindenbast'WV: 101
    Sosālt 'Lindenbast'WV: 101
     
    Ungarischregszáldok 'Linde, tilia, Bastbänder'
    regszádok-fa 'Linde, tilia, Bastbänder'fa 'Baum'
    regszaldék (fa) 'Linde, tilia, Bastbänder'fa 'Baum'
    Altszáldob 'Linde, tilia; Bastbänder'
    AltZaldob 'Linde, tilia; Bastbänder'OklSz: 1931


    Erklärung
    MagyarDeutsch

    A vogul t képző, a magyar dok, dék és dob képzőbokor.

    A votják szó csak akkor vonható ide, ha szó eleji s hangja a szóvégi ĺ hatására elhasonulás útján *ś hangból keletkezett.

    A vogul TJ sɛ̮̄ĺť alak ĺ eleme a rákövetkező ť képzőt palatalizálta, míg a vogul So. sɑ̄lt alakban depalatalizálódás történt.

    A magyarban szórványos *ĺ > l változással kell számolni.

    A 'háncs, fakéreg' ~ 'hársfa' jelentésviszonyhoz vö. finn kosku 'fakéreg', zürjén kać 'fakéreg', magyar hárs 'hárs, hársfa' (< *końćkɜ ~ *koćkɜ 'háncs, fakéreg' FU, ? U), finn niini 'háncs' ~ niinipuu 'hárs(fa)' (puu 'fa').

    A Toivonen (FUF 15: 74, 20: 69) által tévesen idevont finn *salo 'nedv': puu on salollaan 'a fa nedves' alak a sato 'termés, éves növekedés' adesszívuszragos (*saδolla > salolla) nyelvjárási formája (Valonen: Vir. 1946: 226; SKES).



    Literatur
    • Moór: AEthn 2: 114 = Acta Ethnographica Academiae Scientiarum Hungaricae. 1–, Budapest 1950–.
    • N.Sebestyén : ALH 1: 323 = Acta Linguistica Academiae Scientiarum Hungaricae. 1–, Budapest 1951–.
    • Moór: ALH 2: 85, 362 = Acta Linguistica Academiae Scientiarum Hungaricae. 1–, Budapest 1951–.
    • Steinitz: FgrKons 35 = Steinitz, W., Geschichte des finnisch-ugrischen Konsonantismus. Uppsala 1952 (Separatum ex Actis Instituti Hungarici Universitatis Holmiensis. Series B, Linguistica. 1).
    • Steinitz: FgrVok 37 = Steinitz, Wolfgang, Geschichte des finnisch-ugrischen Vokalismus. Stockholm 1944 (Acta Instituti Hungarici Universitatis Holmiensis. Series B, Linguistica. 2).
    • Toivonen: FUF 15: 74, 20: 69 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • N.Sebestyén : Melich-Eml 355.00
    • N.Sebestyén : NyIOK 1: 391 = A Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Irodalomtudományi Osztályának Közleményei. 1–, Budapest 1951–
    • Szilasi : NyK 15: 394
    • N.Sebestyén : NyK 52: 325 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.