Uralonet
Research Institute for Linguistics, HAS MagyarEnglishDeutsch   InformationHelp

  1. śalkɜ FU    'rúd, pálca, fatörzs'  de 'Stange, Stab, Stecken; Baumstamm'  en 'pole, rod, tree-trunk '



    UEW № 929 By No.: << Previous Next >> New search

    Lexical field: Pflanzenteile


    Set of correspondences
     
    Finnish salko 'lange Stange'
     
    Karelian šalgo 'salgo, pitkä tanko; lange Stange'
     
    Saami/LappishLtjuolckōi 'Stange mit der man bei der Eisfischerei das Netz unter dem Eise von dem einen Eisloch zum andern schiebt od. zieht'
    Ltjuolckun 'Stange mit der man bei der Eisfischerei das Netz unter dem Eise von dem einen Eisloch zum andern schiebt od. zieht'
    Nšalgo 'salko, pitkä tanko; lange Stange'Sprachstudien: 1881:75
    Nčuolgo ~ čuľgu(m)- 'lever, crowbar; bar used for pushing a fishing net under the ice'
    Nsalᵃᴴkou 'pitkä seiväs; langer Pfahl'< Finnish
    Ičuȧlgui 'Stopfnadel'318: 28:75 (E. Itkonen)
    Košal̄ᵍk̄ᴬ 'Stange'< Karelian
    Notšal̄ᵍk̄ᴬ 'Stange'< Karelian
     
    MordvinEśalgo 'Stöckchen Stecken, Stachel (der Insekten)'s-Laute: 57
    Eśalgo- 'stechen'
    Eśalga 'Stöckchen Stecken, Stachel (der Insekten)'
    Eśalgu- 'stechen'
    Mśalga 'Stöckchen Stecken, Stöckchen, womit die Lindenrinde abgerissen wird; Stachel (der Insekten); Nadel (der Nadelbäume)'
    Mśalgo- 'stechen'
     
    Komi/ZyryanS?ʒ́al 'dem Kienspan ähnliche Latte od. Holzspleiße wird gebraucht u. a. in der Fischreuse'
    Iśol 'дранка, колотые тонкие дошечки из лиственницы (из них делают вершин)'< Khanty/Ostyak
    P?ʒ́av 'Latte od. Holzspleiße die beim Weben gebraucht wird; Daube des Gefäßes'
    PO?ʒ́al 'Spänchen aus denen die Fischreusen verfertigt werden'
     
    Khanty/OstyakVsaγəl 'Spleiße Latte (am Fischzaun usw)'842
    DNsaχət 'Kienspan'
    Osaχəl 'Brett'
    Ośal 'Latte, Leiste'< Komi/Zyryan
    Kazśɔʌ 'Latte, Leiste'< Komi/Zyryan
    Nisɔt̀ 'Latte, Leiste'< Komi/Zyryan
     
    Mansi/VogulTJsɛ̮jlā 'жалье жалина, жалы'Kannisto, Mskr
    Ksėi̊lä 'szálka; Splitter'NyK: 25:179
    KMsåi̯lə-jiu̯ 'fenyőből hasított lécpálcika; von einer Fichte abgespaltenes Stäbchen'jiu̯ 'Baum, Holz'MK3: 402
    KUsajlə 'жалье жалина, жалы'
    Psajlə 'жалье жалина, жалы'
    Psi̊̄l 'szálka; Splitter'NyK: 25:179
    LMsi̊̄lä 'szálka; Splitter'NyK: 25:179
    Sosāγla 'жалье жалина, жалы'
    Sosɔ̄χlalpal 'aus Brettern bestehend, brettartig'pal 'Hälfte, Seite'< Khanty/OstyakMSFOu: 114:26, 429
    Nsa'i̊lä 'hegyes karó; spitziger Pfahl'NyK: 25:179
    Nsaγi̮lä 'fenyőből hasított lécpálcika; von einer Fichte abgespaltenes Stäbchen'
     
    Hungarian szál 'Faden; Splitter, Faser, Fiber; Stück'
     szálka 'Splitter'
     szálfa 'Langholz, Holzstamm'fa 'Baum, Holz'


    Commentaries
    MagyarDeutsch

    Vö. jukagir culgo- 'feszítővas, feszítőrúd', jukagir culgo- 'átfúr'.

    A finn o (< *oi̯) és lapp m, i, n képző. — A vogul sɔ̄χlal az al egyes szám harmadik személyű birtokos végződéssel kiegészített osztják  alak átvétele.

    A zürjén szó akkor tartozik ide, ha ʒ́ hangja *ć hangon keresztül *ś-ből keletkezett. Az a a szókezdő jésített mássalhangzó palatalizáló hatásával magyarázható (finnugor *a > korai őspermi *ä > zürjén a).

    A zürjén, osztják és részben a lapp szavak a halászat műszóivá váltak, ahol a speciális zürjén jelentés úgy érthető meg, hogy a kikövetkeztetett 'rúd, bot' alapjelentés az eszközök felhasználásának megfelelően módosult. A mordvin másodlagos jelentések talán a 'bot' → 'kis, vékony, hegyes pálca' → 'tű (fáké)' → 'fullánk (rovaroké)' jelentésváltozáson keresztül alakultak ki. A magyarban 'rúd, bot' → 'lehasított vessző' → 'szálka', valamint 'rúd, bot' → 'vágással, faragással keletkezett darab' jelentésváltozással lehet számolni.



    Bibliography
    • Collinder: AUU 1/4: 158 = Acta Universitatis Upsaliensis. Nova Series. Acta Societatis Linguisticae Upsaliensis. I–, Stockholm – Göteborg-Uppsala 1963–.
    • ESK = Лыткин, В.И. – Гуляев, Е.И. Краткий этимологический словарь коми языка. Москва 1970.
    • Setälä: FUF 2: 260 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
    • Liimola: MSFOu 14: 429 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • MUSz 270 274 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
    • Munkácsi: NyK 25: 179 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Rédei: NyK 66: 10 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Steinitz: OstjChr2 157.00 = Steinitz, Wolfgang, Ostjakische Grammatik und Chrestomathie. 2., verb. Aufl. Leipzig 1950.
    • s-Laute 58.00
    • SKES = Suomen kielen etymologinen sanakirja. I, Helsinki 1955 [Autor] Y. H. Toivonen; II, 1958 [Autoren] Y. H. Toivonen – Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; III, 1962 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; IV, 1969 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; V, 19
    • Collinder: SSUF 1957: 123 = Språkvetenskapliga Sällkapets i Uppsala Förhandlingar 1882–[Band 1955/57. = Uppsala Universitets Ärsskrift 1957. Uppsala – Wiesbaden].
    • SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő‘ Szótár. Budapest 1941.
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
    • VglWb 1: 694 = Donner, O., Vergleichendes Wörterbuch der finnisch-ugrischen Sprachen. Leipzig I, 1874 ; II, 1876; III, 1888.