Uralonet
MTA Nyelvtudományi Intézet MagyarEnglishDeutsch   InformációkSúgó

  1. śala FU    'szilfa'  de 'Ulme'  en 'elm, Ulmus'



    UEW № 926 Sorszám szerint: << Előző Következő >> Új keresés

    Fogalomkör: Növényfajok


    Egyeztető rész - (leány)nyelvi adatok
     
    finn salava 'Palmweide, salix fragilisl. caprea'
     salaja 'Palmweide, salix fragilis l.caprea'SKES
     ?halava 'Palmweide, salix fragilisl. caprea'
     ?halaja 'Palmweide, salix fragilis l.caprea'SKES
     
    mordvinEśeľej 'Ulme'
    Eśeľeŋ 'Ulme'
    Mśäľi 'Ulme'
     
    mari/cseremiszKBšol 'Ulme'
    Ušolo 'Ulme'
    Bšolo 'Ulme; Schlittenband (aus Ulmengerte)'
     
    magyar szil 'Ulme, Rüster, Ulmus'Px3Sg. szilja, szilje
    Altszilas 'Ulmenwald'
    ÚESz.szil


    Magyarázat
    MagyarDeutsch

    Vgl. ieur.: lat. salix 'Weide, Weidenbaum', ahd. sal(a)ha id. ( < *sal- 'schmutziggrau').

    Finn. va, ja und mord. j, ŋ, i sind Ableitungssuffixe.

    h in finn. halam, halaja kann möglicherweise durch den Einfluß von halea 'gräulich, bleich' erklärt werden.

    Möglicherweise unter dem Einfluß des anlautenden ś hat im Mord. ein Übergang zum palatalen Vokalismus stattgefunden.

    Ung. i ist das Ergebnis einer Entwicklung *a > *i̮ > i.

    Die heutige Bedeutung im Finn. ist sekundär.

    Wog. T śåŋlѳ 'fűzfa; Weide' (s-Laute 56) gehört aus lautlichen Gründen nicht hierher.

    Das früher hiermit verbundene selk. hal-be, sai-ba 'Eberesche, Vogelbeerbaum; Ebereschenbeere' (Beitr. 216) kann weder auf Grund seines Vokalismus noch seiner Bedeutung hierher gehören.



    Bibliográfia
    • ÁKE 573 = Munkácsi, Bernát, Árja és kaukázusi elemek a finn-magyar nyelvekben. 1. kötet. Magyar szójegyzék s bevezetésül: a kérdés története. Budapest 1901.
    • N.Sebestyén : ALH 1: 323 = Acta Linguistica Academiae Scientiarum Hungaricae. 1–, Budapest 1951–.
    • Beitr 204, 216 = Paasonen, H., Beiträge zur finnischugrisch-samojedischen Lautgeschichte Budapest 1917 (Sonderdruck aus Keleti Szemle XIII–XVII).  
    • Collinder: CompGr 154 = Collinder, Björn, Comparative Grammar of the Uralic Languages. Stockholm 1960.
    • Setälä: FUF 2: 259, 13: 448 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
    • Jensen: Hirt-Festschr 2: 176
    • Pokorny: IndEtWb 879 = Pokorny, Julius, Indogermanisches Etymologisches Wörterbuch. 1. Bern – München 1959.
    • Collinder: IUrSprg 69 = Collinder, Björn, Indo-uralisches sprachgut. Uppsala 1934 (Uppsala Universitets Ársskrift 1934. Filosofi, sprákvetenskap och historiska vetenskaper. 1).
    • Munkácsi: KSz 5: 320 = Keleti Szemle. Revue Orientale. 1–21. Budapest 1900–1932.
    • Hajdú: MKE 18, 70 = Hajdú, Péter, A magyarság kialakulásának előzményei. Budapest 1953 (NytudÉrt 2).
    • Gombocz: MNy 16: 9 = Magyar Nyelv. 1–, Budapest 1905–.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • NyH7
    • N.Sebestyén : NyIOK 1: 391 = A Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Irodalomtudományi Osztályának Közleményei. 1–, Budapest 1951–
    • Paasonen: NyK 38: 267 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Gombocz: NyK 39: 249 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • N.Sebestyén : NyK 52: 327
    • Budenz: NyK 6: 424 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • s-Laute 55-6
    • SKES = Suomen kielen etymologinen sanakirja. I, Helsinki 1955 [Autor] Y. H. Toivonen; II, 1958 [Autoren] Y. H. Toivonen – Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; III, 1962 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; IV, 1969 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; V, 19
    • Anderson: Stud 278 = Anderson, Nikolai, Studien zur vergleichung der ugro-finnischen und indogermanischen sprachen. I. Dorpat 1879.
    • SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő‘ Szótár. Budapest 1941.
    • Bárczi: TA 19 = Bárczi, Géza, A Tihanyi apátság alapítólevele mint nyelvi emlék. Budapest 1951 (Nyelvészeti Tanulmányok 1.)
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
    • Skalička: UAJb 41: 341 = Ural-Altaische Jahrbücher. 24–, Wiesbaden 1952– [Fortsetzung von UJb.]
    • VglWb 1: 695 = Donner, O., Vergleichendes Wörterbuch der finnisch-ugrischen Sprachen. Leipzig I, 1874 ; II, 1876; III, 1888.