Uralonet
Institut für Sprachwissenschaft, Ungarische Akademie der Wissenschaften MagyarEnglishDeutsch   InformationenHilfe

  1. śakkɜ (śukkɜ) Ug ??FU   'darab, rész'  de 'Stück, Teil'  en 'piece, bit, part '



    UEW № 924 nach laufender Nummer: << vorherig folgend >> neue Suche

    Begriffsklasse: Teil


    Vergleichender Abschnitt - (verwandt)sprachliche Daten
     
    ? Finnisch  sukku 'krossatt tillstånd, zerquetschter Zustand'
     lyödä sukuksi 'slå i kras, in Stücke zerschlagen'lyödä 'schlagen'
     
    Chanti/OstjakischVsăkaγəl- 'Schaden leiden zerbrochen werden (der Mensch, der Hund, die Flinte, besonders durch Zauber, vor allem durch den 'bösen Blick'); aufplatzen (ein Pferd)'
    Vjsăk: jöŋsăk 'Eisbrei (im Frühling vom Eis abgebröckelt)'jöŋk 'Eis'
    Likrsăk 'fein zerkrümelt (Salz u. a.)'
    DNsăχat- 'brechen, zerbrechen, in Stücke schlagen, zerkleinern (ein Gefäß, ein Boot, Glas, einen Napf, ein Schloß u. a.); zerbrechen, zerschellen (Eis)'
    Kosăχat- 'zerbrechen, entzweigehen; verderben'PD: 2052
     
    Ungarisch éjszaka 'Nacht'
     észak 'Nord'
     szakad- 'reißen, zerreißen, zerrissen werden'
     szakít- 'reißen, zerreißen, abreißen'
    regszak 'apró darab, rész, törmelék; kleines Stück, Teil, Schutt, Gebrösel'
    Altéjszak 'Nord'


    Erklärung
    MagyarDeutsch

    A finn szó ritka hangutánzó/hangfestő szó, ezért idetartozása bizonytalan.

    Az osztják J sŏknə- 'elmegy, elsül (puska)', Ko. sŏχnə- 'elválik, leválik' szavak, amelyek a PD (2220) alapján kérdőjellel a magyar szóhoz vannak kapcsolva (vö. még (838) V sŏken- 'elmegy, elsül (puska)' stb.), az első szótagi ősosztják *ɑ̆ hangjuk alapján nem illenek a fent említett osztják szavakhoz; eltérő jelentésük alapján a két osztják szócsaládot egyébként is nehéz lenne összekapcsolni egymással.

    Hangutánzó/hangfestő.

    Többen (MUSz. 268; Kara: NyK 41: 236; NyH7; SzófSz.) a magyar szót a következő szavakkal egyeztették: osztják DN čŏk: ńȧńč. 'kenyérmorzsa' (ńȧń 'kenyér'), Ni. šŏk 'morzsa', DN čokat- 'elmorzsol (a geyerek a kenyeret)', vogul LM säχw, N sakw 'darab', N sakwal- 'széttörik, szétszakad'. Ezek azonban nem vonhatók ide, mert bennük eredeti palatális magánhangzó van, továbbá mindkét szó zürjén jövevényszó.



    Literatur
    • Toivonen: FUF 32: 78, 80 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • Gulya: MNy 63: 465 = Magyar Nyelv. 1–, Budapest 1905–.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • MUSz 268 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
    • NyH7
    • Hegedűs: NyK 53: 275 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Rédei: SLW 148 = Rédei, Károly, Die syrjänischen Lehnwörter im Wogulischen. Budapest 1970.
    • SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő‘ Szótár. Budapest 1941.
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
    • Liimola: Verba docent 163.00
    • VglWb 1: 577, 810 = Donner, O., Vergleichendes Wörterbuch der finnisch-ugrischen Sprachen. Leipzig I, 1874 ; II, 1876; III, 1888.