Uralonet

sȣ̈ FU 'ő' de 'er, sie, es' en 'he, she, it'

UEW № 919 nach laufender Nummer: << vorherig folgend >> neue Suche

Begriffsklasse: -

Vergleichender Abschnitt - (verwandt)sprachliche Daten


Finnisch			hän 'er, sie, es'

Estnisch			en-: end 'itseä (-ni,-si jne); mich, dich usw.'	SKES
			enda 'itse (-ni,-si jne); mich, dich usw.'
			en-: ennast 'itseä (-ni,-si jne); mich, dich usw.'
			enese 'itse (-ni,-si jne); mich, dich usw.'

Saami	L		sån 'es, er, sie'
	N		sǭn (sū-) ~ sǭn (su-) 'he, she'
	Not		sonn 'es, er, sie'	995
	Not		son 'es, er, sie'
	A		sonn 'es, er, sie'	995
	A		son 'es, er, sie'
	Kld		sonn 'es, er, sie'	995
	Kld		son 'es, er, sie'
	T		sonn 'es, er, sie'	995
	T		son 'es, er, sie'
	K		sonn 'es, er, sie'
	K		son 'es, er, sie'

Mordwinisch	E		son 'er, sie, es'
	M		son 'er, sie, es'

? Wotjakisch/Udmurtisch	S		so 'jener; er, sie'
	G		so 'jener, -e, -es; er, sie, es'

Komi/Syrj	S	?	sije̮ 'er sie, es; jener, -e, -es'
	S	?	si̮: si̮ be̮ri̮n '(nur im Zusammenhang mit einem anderen Wort, einer Postp. usw.) nach ihm darauf, danach'
	S	?	so 'siehe da! sieh!'
	P		si̮: si̮ berin '(nur im Zusammenhang mit einem anderen Wort, einer Postp. usw.), nach ihm, darauf, danach'
	P	?	sija 'er sie, es; jener, -e, -es'
	PO	?	si·da 'er der, dieser, jener'
	PO	?	si: si ko·sti 'zu der Zeit'
	PO	?	si: si bȯ·rѳn 'darauf, nachher'

Chanti/Ostjakisch	V		lö̆γ 'er'	OL: 205
	Vj		jö̆γ 'er'	OL: 205
	DN		tĕw 'er'	OL: 205
	O		luw 'er'	OL: 205

Mansi/Wogulisch	TJ		tüw 'er'	WV: 152
	KU		täw 'er'
	P		täw 'er'
	So		taw 'er'

Ungarisch			ő 'er, sie, es'
			ők 'sie'
			övé 'sein, ihr, sein, der die das Seine od. Seinige'
			ön '(Anrede) Sie, sein, ihr eigen, in Kps., Selbst-, selbst-'

Erklärung

Vö. indoeurópai *so-/*sɑ̄- 'ez': óind sá, sā́ , gót sa, sō .

A finn, lapp, mordvin, magyar (ön) n és zürjén ja, je̮ képző. Az osztják, vogul és magyar (ő< HB ív) névmásban az ugor *ŋ névmásképző rejlik, amely a magyarban *γ-n keresztül vokalizálódott (ő), illetve magánhangzóközi helyzetben v hanggá vált (övé).

A permi szavak idetartozása kérdéses, mert — feltételezhetőleg az őspermi korban — mutató névmásból is keletkezhettek. Végső soron mindegyik finnugor személyes névmás származtatható mutató névmásból, azonban a permi névmások többes számú alakjai (zürjén ni̮, nije̮, nija stb., vö. finn. se 'az', Tsz. ne) későbbi származásra utalhatnak.

A finn hän névmás h eleme hangsúlytalan helyzetben *z-n keresztül *s-ből keletkezett.

A tő belseji magánhangzó nem vezethető vissza egyetlen finnugor előzményre. A finn, permi és magyar szavak eredeti palatális magánhangzóra utalnak. A lapp sǭn ~ sǫn és mordvin son veláris magánhangzója talán az egyes szám első és második személyű személyes névmás (lapp mon, don, mordvin mon, ton) hatásával magyarázható.

Nem bizonyítható, hogy a magyar ők (a k a többes szám jele) és ő különböző eredetű lenne, és a többes számú alak összefüggne a finn he 'ők', mordvin E siń, M śiń, vogul (WV 23) TJ tän stb. névmásokkal (Blomstedt, HB 72; SKES ?-lel; E. Itkonen; LpChr. 164).

Literatur

Gyarm: Aff 17, 196-7 = Affinitas lingvae Hvngaricae cvm lingvis Fennicae originis grammatice demonstrata. Nec non vocabvlaria dialectorvm Tataricarvm et Slavicarvm cvm Hvngarica comparata. Avctore Samvele Gyarmathi. Gottingae 1799.
Setälä: ÄH 240 = Setälä, E. N., Yhteissuomalainen äänehistoria. I ja II. vihko (Sivv. 1–446). Helsinki 1899.
Révai: ElGr 358, 402 = Révai, Nicolaus, Elaboratior Grammatica Hvngarica. I2–II2, Pest 1806; III, [hrsg. von Simonyi, Zsigmond] Budapest 1908.
Palmeos: ESA 2: 106 = Emakeele Seltsi Aastaraamat. 1– , Tallinn 1955–.
ESK = Лыткин, В.И. – Гуляев, Е.И. Краткий этимологический словарь коми языка. Москва 1970.
Sköld: FUF 18: 218 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
Liimola: FUF 27: 23 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
Setälä: FUF 2: 252 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
Blomstedt: HB 39, 65 = Blomstedt, Oskar Aukusti Frithiof, Halotti beszéd, ynnä sen johdosta Wertailevia Tutkimuksia Unkarin, Suomen ja Lapin Kielissä. Helsinki 1869.
Jensen: Hirt-Festschr 2: 176
Collinder: IUrSprg 55 = Collinder, Björn, Indo-uralisches sprachgut. Uppsala 1934 (Uppsala Universitets Ársskrift 1934. Filosofi, sprákvetenskap och historiska vetenskaper. 1).
Zsirai: Melich-Eml 501.00
Hunfalvy: MNyszet 4: 82 = Magyar Nyelvészet. 1–6, Pest 1856– [tatsächlich: 1855–] 1861.
Wiklund: MO 1: 153 = Le Monde Oriental. 1–35, Uppsala 1906–1941 [tatsächlich: 1947].
Lehtisalo: MSFOu 72: 388 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
MUSz 845 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
NyH7
Vértes: OstjPron 191 = Vértes, Edith, Die ostjakischen Pronomina. Budapest 1967.
s-Laute 12.00
SKES = Suomen kielen etymologinen sanakirja. I, Helsinki 1955 [Autor] Y. H. Toivonen; II, 1958 [Autoren] Y. H. Toivonen – Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; III, 1962 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; IV, 1969 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; V, 19
Hakulinen: SKRK3 278.00 = Hakulinen, Lauri, Suomen kielen rakenne ja kehitys. Kolmas korjattu ja lisätty painos. Helsinki 1968.
SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő Szótár. Budapest 1941.
TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
Lytkin: VokPerm 133, 196 = Лыткин, В. И., Исторический вокализм пермских языков Москва 1964.