Uralonet

suδ̕ɜ U '(kéz)ujj' de 'Finger' en 'finger '

UEW № 910 Sorszám szerint: << Előző Következő >> Új keresés

Fogalomkör: Testrészek

Egyeztető rész - (leány)nyelvi adatok


hanti/osztják	V	luj 'Fingerhut'		OL +125; 1039-40
	Vj	jɔj 'Finger'		OL: 298: 1039
	Vj	juj 'Fingerhut'		OL: 125: 1039-40
	Trj	ʌoj 'Fingerhut'		OL: 125: 1039-40
	Trj	ʌuj 'Finger'		OL: 298: 1039
	DN	tuj: jonttuj 'Finger, Fingerhut, Nähring'
	DT	tüj 'Finger'		OL: 298: 1039
	DT	tüj: wȧńməŋtüj 'Kastenring'		OL: 125: 1039-40
	O	luj 'Fingerring'		OL: 125: 1039-40
	O	luj 'Finger'		OL: 298: 1039
	Kaz	ʌŭj 'Finger'		OL: 298: 1039
	Kaz	ʌŭj: jɔntəsʌŭj 'Fingerring'		OL: 125: 1039-40

manysi/vogul	TJ	toľā 'Fingerring, ujj, Finger'		WV: 121
	KU	toľə 'Fingerring, ujj, Finger'		WV: 121
	P	tuľə 'Fingerring, ujj, Finger'		WV: 121
	P	tuľ: katttuľ 'Finger'	kat 'Hand'	MSz, WV: 7
	So	tuľa 'Fingerring; ujj; Finger'		WV: 121

magyar		ujj 'Finger; Zehe'
	ÚESz.	ujj

mator		taje-da 'Finger'		Beitr: 211

karagassz		taja-m 'Finger'		Beitr: 211

Magyarázat

Az ősosztjákban *u ~ *ɔ váltakozás során létrejött, hangtani és jelentéstani tekintetben eltérő szópár az osztják keleti nyelvjárásokban megmaradt, míg a nyugati nyelvjárásokban egybeesett; azonban a DN tuj a várható *tüj helyett és a DT tüj a várható *tuj helyett szabálytalan, bár az is lehetséges, hogy a szópár egyik tagja kiszorította a másikat.

A magyar jj magánhangzóközi nyúlás (ujjat, ujjam stb.) eredménye.

Velcsov (MNy 61: 302) alapján a magyar ujj '(kéz)ujj' és ujj 'ruhaujj' szavak összefügghetnek oly módon, hogy a második szó az elsőből keletkezett, és jelentéstanilag elkülönült. Ez a magyarázat azonban nemcsak a jelentéskülönbség, hanem az alapszó eltérő vokalizmusa és konszonantizmusa miatt sem meggyőző (lásd még *soja 'kar, ruhaujj' U).

Bibliográfia

Gyarm: Aff 196-7, 216 = Affinitas lingvae Hvngaricae cvm lingvis Fennicae originis grammatice demonstrata. Nec non vocabvlaria dialectorvm Tataricarvm et Slavicarvm cvm Hvngarica comparata. Avctore Samvele Gyarmathi. Gottingae 1799.
ÁKE 318, 611 = Munkácsi, Bernát, Árja és kaukázusi elemek a finn-magyar nyelvekben. 1. kötet. Magyar szójegyzék s bevezetésül: a kérdés története. Budapest 1901.
Beitr 210 = Paasonen, H., Beiträge zur finnischugrisch-samojedischen Lautgeschichte Budapest 1917 (Sonderdruck aus Keleti Szemle XIII–XVII).
Steinitz: DEWO 719-20 = Steinitz, Wolfgang, Dialektologisches und etymologisches Wörterbuch der ostjakischen Sprache. Berlin 1966– (Abhandlungen der Deutschen Akademie der Wissenschaften zu Berlin).
FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
MUSz 864 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
NyH7
Paasonen: NyK 40: 355 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
Steinitz: OstjVok 100 = Steinitz, Wolfgang, Geschichte des ostjakischen Vokalismus. Berlin 1950.
SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő Szótár. Budapest 1941.
TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
VglWb 1: 429 = Donner, O., Vergleichendes Wörterbuch der finnisch-ugrischen Sprachen. Leipzig I, 1874 ; II, 1876; III, 1888.
Anderson: Wandl 12 = Anderson, Nikolai, Wandlungen der anlautenden dentalen spirans im ostjakischen. St.-Pétersbourg 1893 (Mémoires de l'Académie Impériale des Sciences de St.-Pétersbourg. VIIî série. Tome XL, No 2 et dernier).