Uralonet

rȣtɜ FU 'törékeny, merev, korhadt' de 'zerbrechlich, spröde, morsch' en 'breakable, stiff, dry-rotten '

UEW № 866 Sorszám szerint: << Előző Következő >> Új keresés

Egyeztető rész - (leány)nyelvi adatok


? mari/cseremisz	UP	rot liješ 'korhad, rothad (kötél, ruha); morsch werden, verfaulen (Seil, Kleid)'	NyK: 45:352 (Beke)

? hanti/osztják	Trj	rătək 'zerbrechlich, spröde (Holz)'	Ostjakisches: 814
	C	rătəχ 'mürbe, spröde (Holz in der Kälte)'	Ostjakisches: 814
	Kaz	rŏtəχ 'zerbrechlich, spröde (Birkenrinde)'	Ostjakisches: 814

? magyar		rút 'häßlich, abscheulich, garstig; schnöde, gemein, verächtlich'
		rothad- 'faulen, verfaulen, verwesen'
	ÚESz.	rothad
	ÚESz.	rút

Magyarázat

Ostj. χ und ung. had sind Ableitungssuffixe.

Zum Vokal der Stammsilbe in ung. rút ~ rothad, vgl. úr ~ ország, húz ~ hoz, hurcol ~ hord.

Aus der angesetzten ursprünglichen Bedeutung 'zerbrechlich, spröde, morsch' kann sich sowohl 'faulen, verfaulen' als auch 'häßlich, abscheulich' entwickelt haben.

Onomat., so daß sie auch innersprachliche Bildungen sein können.

Bibliográfia

Kubínyi: MNy 55: 207 = Magyar Nyelv. 1–, Budapest 1905–.
MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
Beke: NyK 45: 352 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
Budenz: NyK 7: 9 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
Beke: Nyr 48: 11 = Magyar Nyelvőr. 1–, Budapest 1872–.
SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő Szótár. Budapest 1941.
TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.