Uralonet

rȣčkɜ (rȣškɜ) FU 'törékeny, merev, rothadt, korhadt' de 'zerbrechlich, spröde, faul, morsch' en 'breakable, stiff, rotten, dry-rotten '

UEW № 865 Sorszám szerint: << Előző Következő >> Új keresés

Egyeztető rész - (leány)nyelvi adatok


? finn		rohka 'hauras, murea; spröde, mürbe, locker'		SKES
		rohka 'omogen frukt, kart; unreife Frucht'

? karjalai		ruohka 'hauras, hapera; spröde, zerbrechlich'		?: 1881:134 (Genetz)

? mari/cseremisz	KB	raška 'zerbrechlich, spröde (Holz, Eisen)'		FUF: 16:203 (Wichmann)
	C	raška 'zerbrechlich, spröde (Holz, Eisen)'		FUF: 16:203 (Wichmann)

udmurt/votják	G	ǯị̑ž 'verfault, morsch (Zeug)'		FUF: 19:86 (Wichmann, mitg. Toivonen)

komi/zürjén	S	ri̮ž 'nicht dauerhaft, faul, verfault (z. B. Zeug, Leder)'		Wied [syrj]
	S	re̮š 'zerbrechlich, brüchig, spröde'		Wied [syrj]

hanti/osztják	O	rȧ̆s 'spröde, zerbrechlich (Schneidegerät, Holz)'	< komi/zürjén
	Ni	răš 'spröde, zerbrechlich (Schneidegerät, Holz)'	< komi/zürjén

manysi/vogul	P	ruš 'spröde (Holz)'	< komi/zürjén
	So	ris 'spröde (Holz)'	< komi/zürjén

? magyar		roshad- 'langsam vergehen'
		rossad- 'langsam vergehen'
	ÚESz.	roshad

Magyarázat

A magyar had képző.

Az első szótagbeli a hangja miatt a cseremisz szó idetartozása bizonytalan.

A magyar szó csak eredeti *čk esetén tartozhat ide.

Lehetséges, hogy a szó a rothad- 'rothad, elrothad, korhad, oszlik' alak- és jelentésváltozata, vagy a rothad- és roskad- 'összedől, összerogy; (nyj.) szétmegy, mállik, omlik, rothad' igék egybeesése útján keletkezett.

Bibliográfia

Fokos-Fuchs : ALH 3: 234
ESK = Лыткин, В.И. – Гуляев, Е.И. Краткий этимологический словарь коми языка. Москва 1970.
Wichmann: FUF 16: 203 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
Toivonen: FUF 19: 86, 32: 63 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
Kálmán: MNy 58: 82 = Magyar Nyelv. 1–, Budapest 1905–.
Uotila: MSFOu 65: 48 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
Fokos-Fuchs : NyK 55: 19 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
SKES = Suomen kielen etymologinen sanakirja. I, Helsinki 1955 [Autor] Y. H. Toivonen; II, 1958 [Autoren] Y. H. Toivonen – Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; III, 1962 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; IV, 1969 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; V, 19
Rédei: SLW 143 = Rédei, Károly, Die syrjänischen Lehnwörter im Wogulischen. Budapest 1970.
TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.