Uralonet
Institut für Sprachwissenschaft, Ungarische Akademie der Wissenschaften MagyarEnglishDeutsch   InformationenHilfe

  1. repä (repä-ćɜ) FU    'róka'  de 'Fuchs'  en 'fox '



    UEW № 859 nach laufender Nummer: << vorherig folgend >> neue Suche

    Begriffsklasse: Tierarten


    Vergleichender Abschnitt - (verwandt)sprachliche Daten
     
    Finnisch  repo 'Fuchs'
     
    Estnisch  rebane 'Fuchs'Gen. rebase
     rebu 'Fuchs; graugelb, rötlichgrau, orangenfarben'
     
    ? SaamiWfsríe`p`iε 'Fuchs'Kuollan: 1916
    Srêᴘis 'Fuchs'Lag, LpWsch
    Srêpʜšε 'Fuchs'
    Lriepij 'Fuchs, Rotfuchs'Kuollan: 1916
    Nriebân ~ rievân 'fox'Kuollan: 1916
    Nrieppŏ-galles -l'la(s)- 'a name used to designate the fox (only in folk tales)'galles 'old man, married man'
    Notriemń 'Fuchs'Kuollan: 1312
    Kldrīmn 'Fuchs'Kuollan: 1312
    Trīmne 'Fuchs'Kuollan: 1312
    Krīmne 'Fuchs'Kuollan: 1312
     
    MordwinischEŕiveś 'Fuchs'
     
    Mari/TscheremissischKBrəwəž 'Fuchs'
    Urə̑wə̑ž 'Fuchs'
    Brə̑wə̑ž 'Fuchs'
     
    Wotjakisch/UdmurtischSǯ́ič́i̮ 'Fuchs'Wichm [wotj]
    Kďžuč́ə̑ 'Fuchs'Wichm [wotj]
    Kǯ́oč́i 'Fuchs'
    Gʒ́ị̑ći 'Fuchs'Wichm [wotj]
    Gʒ́ićị̑ 'Fuchs'
     
    Komi/SyrjSruć 'Fuchs'
    Pruć 'Fuchs'
    POru̇ć 'Fuchs'
     
    Ungarisch ravasz 'schlau, listig, arglistig, verschlagen'
     róka 'Fuchs'
    Altravasz 'Fuchs'


    Erklärung
    MagyarDeutsch

    < ? indoeurópai: szanszkrit lopɑ̄śá- 'róka, sakál', avesztai urupi- 'kutyafajta', szaka rruvɑ̄sa- 'sakál', pehlevi rōbɑ̄h .

    A finn o, észt ne, u és magyar ka képző.

    A lapp N riebân, K T rīmńe stb. szavak talán az ősfinn *repäinen vagy *repainen átvételei. A K mń korábbi *wń vagy *bń kapcsolatra mehet vissza.

    A lapp N rieppŏ: r.-galles a lapp riebân és finn repo kontaminációjából keletkezhetett. A Wfs. ri`ep`iε, S rə̑Pis, rə̑pʜšε az őslapp *rœbeš (< *repäś) alakból fejlődhetett.

    A finnugor *e > votják ị̑, i ~ zürjén u magánhangzó-megfelelés a szó belseji finnugor *p hatásával magyarázható.

    A magyar ravasz (a < ómagyar u, vö. adruuoz licu, TA) első szótagi veláris magánhangzója nem szabályos. A finnugor *e a szóbelseji *p > *w hatására a korai ősmagyarban labializálódhatott *u-vá, mivel még vagy nem volt palatális labiális magánhangzó, vagy ez nagyon ritka volt. A róka *repɜ > *rewɜ > *reu̯ɜ > *rou̯ > ró(-ka) hangváltozással keletkezhetett.

    A *ćɜ denominális névszóképző már a finnugor korban a tőhöz járult, az alapnyelvben a szónak képzőtlen és képzős alakja is lehetett; a *ćɜ képzőből származtatható a lapp s, šε, a mordvin ś, a cseremisz əž, a votják č́i̮, ći, a zürjén ć és a magyar sz.




    Literatur
    • Gyarm: Aff 373 = Affinitas lingvae Hvngaricae cvm lingvis Fennicae originis grammatice demonstrata. Nec non vocabvlaria dialectorvm Tataricarvm et Slavicarvm cvm Hvngarica comparata. Avctore Samvele Gyarmathi. Gottingae 1799.
    • ÁKE 520 = Munkácsi, Bernát, Árja és kaukázusi elemek a finn-magyar nyelvekben. 1. kötet. Magyar szójegyzék s bevezetésül: a kérdés története. Budapest 1901.
    • N.Sebestyén : ALH 1: 288 = Acta Linguistica Academiae Scientiarum Hungaricae. 1–, Budapest 1951–.
    • Jacobsohn: ArUgrof 212 = Jacobsohn, Hermann, Arier und Ugrofinnen. Göttingen 1922.
    • ESK = Лыткин, В.И. – Гуляев, Е.И. Краткий этимологический словарь коми языка. Москва 1970.
    • Munkácsi: Ethn 5: 72 = Ethnographia. 1–, Budapest 1890–.
    • Ramstedt : FUF 12: 157
    • Toivonen: FUF 19: 165 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • Wichmann: FUF 7: 50 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
    • Mayrhofer 3: 115, 789 = Mayrhofer, Manfred, Kurzgefaßtes etymologisches Wörterbuch des Altindischen. A Concise Etymological Sanskrit Dictionary. 1–4. Heidelberg 1956, 1963, 1976, 1980.
    • Wichmann: MNy 4: 397 = Magyar Nyelv. 1–, Budapest 1905–.
    • Fábián: MNyszet 1: 88, 6: 110, 114 = Magyar Nyelvészet. 1–6, Pest 1856– [tatsächlich: 1855–] 1861.
    • Hunfalvy: MNyszet 3: 172, 4: 94 = Magyar Nyelvészet. 1–6, Pest 1856– [tatsächlich: 1855–] 1861.
    • Harmatta: MŐT 171 = Magyar őstörténeti tanulmányok. Szerk. Bartha Antal, Czeglédy Károly, Róna-Tas András. Budapest 1977.
    • Joki: MSFOu 151: 308 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • NyH7
    • N.Sebestyén : NyIOK 1: 363
    • Sauvageot: Rech 18 = Sauvageot, Aurélien, Recherches sur le Vocabulaire des Langues Ouralo-Altaiques. Thése proposée á la Faculté des Lettres de l'Université de Paris. Budapest 1929.
    • SKES = Suomen kielen etymologinen sanakirja. I, Helsinki 1955 [Autor] Y. H. Toivonen; II, 1958 [Autoren] Y. H. Toivonen – Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; III, 1962 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; IV, 1969 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; V, 19
    • Lindström: Suomi 1852: 78
    • SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő‘ Szótár. Budapest 1941.
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
    • Kalima: Vir 1932: 109 = Virittäjä. 1–, Helsinki 1897–.
    • Räsänen: Vir 1947: 165 = Virittäjä. 1–, Helsinki 1897–.
    • Bergsland: Vir 1963: 150 = Virittäjä. 1–, Helsinki 1897–.
    • Lytkin: VokPerm 221 = Лыткин, В. И., Исторический вокализм пермских языков Москва 1964.