Uralonet

reŋkɜ FU 'meleg (mn fn), forró' de 'warm, heiß' en 'warm, hot '

UEW № 857 Sorszám szerint: << Előző Következő >> Új keresés

Fogalomkör: Meleg

Egyeztető rész - (leány)nyelvi adatok


udmurt/votják	S	ǯog 'sehr warm, heiß; rasch geschwind; schnell, eilends'	Wichm [wotj]
	K	žog 'rasch, geschwind; schnell, eilends'	Wichm [wotj]
	G	ǯok 'sogleich, geschwind, leicht'	Wichm [wotj]

komi/zürjén	S	regi̮d 'schnell, bald'

? magyar		rég 'lange, längst'
		rege 'Märchen, Sage'
		rögtön 'sogleich, sofort'
		rögvest 'sogleich, sofort'
	reg	regös ének 'Weihnachtszauberlied'	ÁKE: 524 (Munkácsi)
	reg	regelye 'rejtett hely erdőben stb; Versteck in dem Wald usw.'
	Alt	reg 'Morgen'
	Alt	'varázsló, énekes; Zauberer, Sänger'
	ÚESz.	rég
	ÚESz.	rege
	ÚESz.	rögtön
	ÚESz.	reg

Magyarázat

A zürjén i̮d képző.

A magyar szóhoz lásd még *reŋɜ (*rekɜ) 'meleg; forróság' Ug., ? U.

Az eredeti 'meleg, forró' jelentésből fejlődhetetett a magyarban egyrészt a 'révület, a sámán eksztázisa' jelentésen keresztül az ómagyar 'varázsló' jelentés, másrészt az 'az a napszak, amikor kezd felmelegedni' → 'reggel' jelentés. Az ómagyar reg 'reggel' ~ rég 'régen, egykor', régi 'régi' jelentésviszonyhoz vö. finn aamu 'reggel' ~ ammoin, aamut 'régen, hosszú ideje', osztják (PD 122—3) Ko. ȧtəŋ 'reggel' ~ 'régóta, rég', török irte 'korán, korai, reggel' ~ irteki 'régi, múlt'. Az 'azonnal, gyorsan, nemsokára, mindjárt' ~ 'nagyon meleg, forró' jelentésviszonyhoz vö. magyar meleg 'meleg' ~ azon melegében 'azonnal'.

A finn rikeva, rikea 'sietős, sürgős, gyors' (MUSz. 672; VglWb. 998; Uotila: MSFOu. 65:47, SyrjChr. 141; ESK) szóbelseji k hangja miatt nem tartozhat ide.

A votják jog- szó egyeztetése a finn henki 'lélegzet, szellem' szóval (SKES) téves.

Bibliográfia

Mikola: ALH 14: 317 = Acta Linguistica Academiae Scientiarum Hungaricae. 1–, Budapest 1951–.
ESK = Лыткин, В.И. – Гуляев, Е.И. Краткий этимологический словарь коми языка. Москва 1970.
Uotila: MSFOu 65: 47 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
MUSz 672 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
Mikola: NéprNytud 5-6: 41, 7: 55 = Néprajz és Nyelvtudomány. 1–, Szeged 1957– (Acta Univ. Szegediensis. Sectio enthnographica et linguistica).
Martinkó: Nyr 79: 342 = Magyar Nyelvőr. 1–, Budapest 1872–.
Uotila: SyrjChr 141 = Uotila, T. E., Syrjänische Chrestomathie mit grammatikalischem Abriss und etymologischem Wörterverzeichnis. Helsinki 1938. (Hilfsmittel für das Studium der finnisch-ugrischen Sprachen. VI).
TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
VglWb 1: 998 = Donner, O., Vergleichendes Wörterbuch der finnisch-ugrischen Sprachen. Leipzig I, 1874 ; II, 1876; III, 1888.
Lytkin: VokPerm 133 = Лыткин, В. И., Исторический вокализм пермских языков Москва 1964.