Uralonet
Institut für Sprachwissenschaft, Ungarische Akademie der Wissenschaften MagyarEnglishDeutsch   InformationenHilfe

  1. reŋkɜ FU    'meleg (mn fn), forró'  de 'warm, heiß'  en 'warm, hot '



    UEW № 857 nach laufender Nummer: << vorherig folgend >> neue Suche

    Begriffsklasse: Wärme


    Vergleichender Abschnitt - (verwandt)sprachliche Daten
     
    Wotjakisch/UdmurtischSǯog 'sehr warm, heiß; rasch geschwind; schnell, eilends'Wichm [wotj]
    Kžog 'rasch, geschwind; schnell, eilends'Wichm [wotj]
    Gǯok 'sogleich, geschwind, leicht'Wichm [wotj]
     
    Komi/SyrjSregi̮d 'schnell, bald'
     
    ? Ungarisch rég 'lange, längst'
     rege 'Märchen, Sage'
     rögtön 'sogleich, sofort'
     rögvest 'sogleich, sofort'
    regregös ének 'Weihnachtszauberlied'ÁKE: 524 (Munkácsi)
    regregelye 'rejtett hely erdőben stb; Versteck in dem Wald usw.'
    Altreg 'Morgen'
    Alt 'varázsló, énekes; Zauberer, Sänger'


    Erklärung
    MagyarDeutsch

    A zürjén i̮d képző.

    A magyar szóhoz lásd még *reŋɜ (*rekɜ) 'meleg; forróság' Ug., ? U.

    Az eredeti 'meleg, forró' jelentésből fejlődhetetett a magyarban egyrészt a 'révület, a sámán eksztázisa' jelentésen keresztül az ómagyar 'varázsló' jelentés, másrészt az 'az a napszak, amikor kezd felmelegedni' → 'reggel' jelentés. Az ómagyar reg 'reggel' ~ rég 'régen, egykor', régi 'régi' jelentésviszonyhoz vö. finn aamu 'reggel' ~ ammoin, aamut 'régen, hosszú ideje', osztják (PD 122—3) Ko. ȧtəŋ 'reggel' ~ 'régóta, rég', török irte 'korán, korai, reggel' ~ irteki 'régi, múlt'. Az 'azonnal, gyorsan, nemsokára, mindjárt' ~ 'nagyon meleg, forró' jelentésviszonyhoz vö. magyar meleg 'meleg' ~ azon melegében 'azonnal'.

    A finn rikeva, rikea 'sietős, sürgős, gyors' (MUSz. 672; VglWb. 998; Uotila: MSFOu. 65:47, SyrjChr. 141; ESK) szóbelseji k hangja miatt nem tartozhat ide.

    A votják jog- szó egyeztetése a finn henki 'lélegzet, szellem' szóval (SKES) téves.



    Literatur
    • Mikola: ALH 14: 317 = Acta Linguistica Academiae Scientiarum Hungaricae. 1–, Budapest 1951–.
    • ESK = Лыткин, В.И. – Гуляев, Е.И. Краткий этимологический словарь коми языка. Москва 1970.
    • Uotila: MSFOu 65: 47 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • MUSz 672 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
    • Mikola: NéprNytud 5-6: 41, 7: 55 = Néprajz és Nyelvtudomány. 1–, Szeged 1957– (Acta Univ. Szegediensis. Sectio enthnographica et linguistica).
    • Martinkó: Nyr 79: 342 = Magyar Nyelvő‘r. 1–, Budapest 1872–.
    • Uotila: SyrjChr 141 = Uotila, T. E., Syrjänische Chrestomathie mit grammatikalischem Abriss und etymologischem Wörterverzeichnis. Helsinki 1938. (Hilfsmittel für das Studium der finnisch-ugrischen Sprachen. VI).
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
    • VglWb 1: 998 = Donner, O., Vergleichendes Wörterbuch der finnisch-ugrischen Sprachen. Leipzig I, 1874 ; II, 1876; III, 1888.
    • Lytkin: VokPerm 133 = Лыткин, В. И., Исторический вокализм пермских языков Москва 1964.