Uralonet

pȣtɜ Ug U 'jégkéreg, hókéreg; fázik, (meg)fagy' de 'Eisrinde, Schneerinde; frieren, gefrieren' en 'crust of ice / snow; freeze (vi)'

UEW № 839 nach laufender Nummer: << vorherig folgend >> neue Suche

Begriffsklasse: Witterung, Kälte

Vergleichender Abschnitt - (verwandt)sprachliche Daten


Chanti/Ostjakisch	V	pat- 'frieren, gefrieren, zufrieren, kalt werden'	Ostjakisches: 769-770
	DN	pot 'Schneerinde, Harsch'	Ostjakisches: 760
	DN	pot- 'frieren, gefrieren, zufrieren, kalt werden'
	O	pat- 'frieren, gefrieren, zufrieren, kalt werden'	Ostjakisches: 769-770
	Kaz	pǫt 'hohe Eisschicht'	Ostjakisches: 760

Mansi/Wogulisch	Ju	пут 'ледяная корка, наледь'	BW
	So	put 'Eisrinde'	Steinitz, OstjVok: 32 (Steinitz)
	N	put 'das Wasser über dem Eis'	MSz

Ungarisch		fáz- 'frieren, es ist ihm kalt'

? Nenetsisch	O	parā- 'brennen (z. B. das Feuer, die Haut von heißem Wasser)'	Juraksamojedisches: 337
	O	paradā- 'brennen; anzünden, anstecken; braten'

? Enetsisch/Jenissej-Samojedisch	Ch	fōðarā- 'braten'
	B	forada- 'braten'

? Selkupisch	Ty	purča- 'Feuer mit Zündhölzern machen'	MSFOu: 49:150 (Donner)
	OO	pore- 'brennen'	MSFOu: 49:150 (Donner)
	KeO	porūka- 'brennen'	MSFOu: 49:150 (Donner)

? Kamassisch		pɯri̮- 'backen'
		pərə- 'backen'

Erklärung

Vö. jukagir pede- 'ég'.

A nyenyec rá, da és szölkup ča műveltető képzők.

Az osztják és vogul névszói és igei alakok jelentésviszonyához vö. magyar fagy 'fagy (fn); fagy, megfagy' ~ osztják DN paj stb. 'vastag jégkéreg' (lásd *paĺa 'jégkéreg, fagy; (meg)fagy' FU).

A szamojéd 'ég' és magyar 'fagy' jelentésviszonyhoz vö. mordvin (JE) M palo- 'ég' ~ 'fagy'; finn pala- 'ég, lángol' ~ palele- 'hideget érez, fagy'. Az égés és a fagyás ugyanazokat a fiziológiai ingereket váltja ki. — Lehetséges, hogy a szamojéd szavak, mivel a szó belseji mássalhangzójuk eredeti *δ vagy *r hangra vezethető vissza, inkább a finn pure- 'harap, rág, fáj, ég' szó családjához tartoznak (lásd *pure- 'harap' U).

Nomenverbum.

Literatur

Beitr 82 = Paasonen, H., Beiträge zur finnischugrisch-samojedischen Lautgeschichte Budapest 1917 (Sonderdruck aus Keleti Szemle XIII–XVII).
EtSz = Magyar Etymologiai Szótár. I–XII: A - foglár... irta Gombocz Zoltán és Melich János. Budapest 1914–1936; XIII–XVll: foglár – geburnus. Gombocz Zoltán jegyzetei felhasználásával irta Melich János. Budapest 1938–1944.
Setälä: FUFA 12: 45 = Anzeiger der Finnisch-ugrischen Forschungen [Angaben s. unter FUF]
Setälä: JSFOu 30/5: 71 = Suomalais-ugrilaisen Seuran Aikakauskirja. Journal de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1886–.
Collinder: JukUr 135 = Collinder, Björn, Jukagirisch und Uralisch. Uppsala – Leipzig 1940 (Uppsala Universitets Ärsskrift. Recueil de travaux publié par l'université d'Uppsala 1940: 8).
Honti: MNy 74: 471 = Magyar Nyelv. 1–, Budapest 1905–.
Fábián: MNyszet 6: 107 = Magyar Nyelvészet. 1–6, Pest 1856– [tatsächlich: 1855–] 1861.
K.Donner: MSFOu 49: 150 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
NyH7
Rédei: NyK 68: 94 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
Setälä: Nyr 26: 6 = Magyar Nyelvőr. 1–, Budapest 1872–.
Sauvageot: Rech 24 = Sauvageot, Aurélien, Recherches sur le Vocabulaire des Langues Ouralo-Altaiques. Thése proposée á la Faculté des Lettres de l'Université de Paris. Budapest 1929.
SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő Szótár. Budapest 1941.
TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
Bouda: UJb 20: 79 = Ungarische Jahrbücher. 1–23. Berlin 1921–1945 [Fortsetzung UAJb.]