Uralonet
Institut für Sprachwissenschaft, Ungarische Akademie der Wissenschaften MagyarEnglishDeutsch   InformationenHilfe

  1. puwɜ- (puŋɜ-) FU    'megfullad'  de 'ersticken'  en 'suffocate (vi), drown '



    UEW № 831 nach laufender Nummer: << vorherig folgend >> neue Suche

    Begriffsklasse: Sterben


    Vergleichender Abschnitt - (verwandt)sprachliche Daten
     
    ? Estnisch  poo- 'aufhängen, henken, hängen'
     
    SaamiLpuvvē- 'erwürgen, erdrosseln'
    Lpuvvu- 'sich erwürgen, erdrosselt werden, ersticken'
    Nbuvˈvu- 'be suffocated, strangled'
     
    MordwinischEpova- 'erwürgen'
    Epuva- 'erwürgen'
    Mpova- 'erwürgen'
     
    ? Wotjakisch/UdmurtischSpe̮d- 'faulen, faulen Geruch haben'FUF: 16:196 (Wichmann)
    Gpe̮di̮- 'überdrüssig werden; Mangel an Luft haben (Fische im Winter unter dem Eis)'FUF: 16:196 (Wichmann)
     
    ? Komi/SyrjSpe̮d- 'ersticken, außer Atem kommen'
    Ppe̮d- 'ersticken, außer Atem kommen'
    POpu̇d- 'sticken, außer Atem kommen'
     
    Chanti/OstjakischVpi̮ki̮m 'säuerlich (Fisch Fleisch), morsch, vermodert, faul (Holz)'Ostjakisches: 668, 669
    Vpi̮γńəmt- 'sauer werden (Fisch)'
    DNpeχem 'sauer geworden verdorben (Fisch)'Ostjakisches: 668, 669
     
    Ungarisch fúl- 'ersticken'
     fojt- 'ersticken, erwürgen'


    Erklärung
    MagyarDeutsch

    Vö. altaji *boγ-, *boŋ-, *baγ- : török boγ- 'megfojt', baγ- 'összeköt' ; mongol boγu- 'köt', mongol baγ 'köteg' ; mandzsu-tunguz moŋgo 'torok' (vö. török boγaz 'torok'): tunguz moŋon , mandzsu mongyon , ? mandzsu-tunguz *pukun 'begy'.

    Az osztják i̮m, em képző. A magyar l gyakorító képző, a fojt- igében pedig a t műveltető képző.

    A permi szavak csak akkor vonhatók ide, ha bennük a szó belseji *w vagy *ŋ eltűnt és a szóvégi d elemük deverbális igeképző.

    Jelentéstani okokból bizonytalan, hogy az észt szó idetartozik-e.

    A osztjákban 'megfúl' → 'levegő hiányában (nedves helyen) megromlik, elrothad, elkorhad' jelentésváltozás történt.

    A magyar fúl- ~ fojt- viszonyához lásd MSzFgrE; TESz.

    A permi szavaknak a finn. penty- '(meg)rothad' igével való egyeztetése (SKES ?-lel Lytkin: VokPerm. 145) hangtani okokból nem fogadható el.

    A cser. piktem 'megfojt' szó idevonása (MUSz. 541; VglWb. 3: 197; Babos: MNy. 34: 222; SzófSz.) hangtani nehézségekbe ütközik.



    Literatur
    • Gyarm: Aff 373 = Affinitas lingvae Hvngaricae cvm lingvis Fennicae originis grammatice demonstrata. Nec non vocabvlaria dialectorvm Tataricarvm et Slavicarvm cvm Hvngarica comparata. Avctore Samvele Gyarmathi. Gottingae 1799.
    • Wichmann: FUF 16: 196 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
    • Lakó: MNy 37: 95, 38: 27 = Magyar Nyelv. 1–, Budapest 1905–.
    • Hunfalvy: MNyszet 4: 395 = Magyar Nyelvészet. 1–6, Pest 1856– [tatsächlich: 1855–] 1861.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • MUSz 541 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
    • Németh: NyK 47: 471 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Ligeti: NyK 49: 226-30 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Rédei: NyK 68: 420 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Sauvageot: Rech 52 = Sauvageot, Aurélien, Recherches sur le Vocabulaire des Langues Ouralo-Altaiques. Thése proposée á la Faculté des Lettres de l'Université de Paris. Budapest 1929.
    • Räsänen: StudOr 15: 115 = Studia Orientalia. Ed. Societas Orientalis Fennica. 1–, Helsinki [Helsingfors] 1925–.
    • SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő‘ Szótár. Budapest 1941.
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
    • E.Itkonen: UAJb 28: 69 = Ural-Altaische Jahrbücher. 24–, Wiesbaden 1952– [Fortsetzung von UJb.]
    • VglWb 3: 197 = Donner, O., Vergleichendes Wörterbuch der finnisch-ugrischen Sprachen. Leipzig I, 1874 ; II, 1876; III, 1888.
    • Räsänen: Vir 1947: 170 = Virittäjä. 1–, Helsinki 1897–.