Uralonet
Institut für Sprachwissenschaft, Ungarische Akademie der Wissenschaften MagyarEnglishDeutsch   InformationenHilfe

  1. puŋka (poŋka) FU    'csomó, bütyök, daganat, egyenetlenség'  de 'Knollen, Beule, Unebenheit'  en 'knot, knob, protuberance, unevenness '



    UEW № 816 nach laufender Nummer: << vorherig folgend >> neue Suche

    Begriffsklasse: Wölbung


    Vergleichender Abschnitt - (verwandt)sprachliche Daten
     
    Finnisch  punka 'lihavahko t. lihava ihminen; (kleiner), korpulenter od. dicker Mensch'SKES
     
    Estnisch  pung 'Hervorragendes, Rundliches (Knolle, Knospe, Knauf, Kopf, Beule etc.)'Gen. punga
     
    SaamiNbugˈge -gg- 'bump lump; hump, swollen or expanded object'
    Nbogˈge -gg- 'a short, fat one (person, animal or thing)'
     
    MordwinischEpokoľ 'Klumpen, Klümpchen, Stückchen'JSFOu: 63.1: 64 (Ravila)
    Mpokoľ 'gombolyag; daganat; darab; Knäuel; Geschwulst; Stück'JE
     
    ? Wotjakisch/UdmurtischSpog 'Klumpen'
     
    Komi/SyrjSbugi̮ľ 'Augapfel, Auge'
    Sbugi̮ľ 'Erhabenheit, Wölbung, Hervorstehendes, Knospe, Auge'Wied [syrj]
     
    Chanti/OstjakischTrjpuŋkəḷ 'festgebackener Schnee (an der Schiene des Schneeschuhs)'OL: 100
    Trjpuŋkət 'Geschwür, Geschwulst (bei Menschen, Tieren, Fischen), Eiterbeule'Ostjakisches: 692
    DNpoŋχəl 'Knollen am Baume'OL: 100
    DNpoŋχət 'Geschwür, Eiterbeule, Karbunkel'Ostjakisches: 692
    Kazpŏŋkəḷ 'Unebenheit (auf der Birkenrinde), Asthöcker, (Birkenbaum)knollen'Ostjakisches: 691
     
    Mansi/WogulischSopɔ̄χlip 'Knopf'Kannisto, Mskr
     
    ? Ungarisch bog 'Knoten'
    regbag 'Knoten'
    reggöb 'Knoten'
    Altbög 'Knoten'


    Erklärung
    MagyarDeutsch

    A mordvin, zürjén, osztják, vogul l, ĺ és t képzők.

    A vokalizmus szempontjából a lapp szó nehezen felel meg a finn és észt szónak.

    A votják o általában eredeti palatális magánhangzóra vezethető vissza, így a pog idetartozása nagyon bizonytalan.

    A magyar szó csak akkor vonható ide, ha a szókezdő b a g (< *ŋk) hatására *p-ből származik.

    Hangutánzó/hangfestő.



    Literatur
    • Lakó: AAPJ 17: 12, 13, 14, 21 = Jyväskylän Kasvatusopillisen Korkeakoulun Julkaisuja. Acta Academiae Pedagogicae Jyväskyläensis. 1–, Jyväskylä 1938–
    • Collinder: CompGr 131 = Collinder, Björn, Comparative Grammar of the Uralic Languages. Stockholm 1960.
    • ESK (pegrtn) = Лыткин, В.И. – Гуляев, Е.И. Краткий этимологический словарь коми языка. Москва 1970.
    • EtSz = Magyar Etymologiai Szótár. I–XII: A - foglár... irta Gombocz Zoltán és Melich János. Budapest 1914–1936; XIII–XVll: foglár – geburnus. Gombocz Zoltán jegyzetei felhasználásával irta Melich János. Budapest 1938–1944.
    • Steinitz: FgrVok 55 = Steinitz, Wolfgang, Geschichte des finnisch-ugrischen Vokalismus. Stockholm 1944 (Acta Instituti Hungarici Universitatis Holmiensis. Series B, Linguistica. 2).
    • Wichmann: FUF 11: 225, 14: 96, 15: 21 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • Toivonen: FUF 20: 75 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • MUSz 458 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
    • Németh: NyK 47: 471 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Hajdú: NyK 56: 52 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Lakó: NyK 64: 61 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Sauvageot: Rech 53 = Sauvageot, Aurélien, Recherches sur le Vocabulaire des Langues Ouralo-Altaiques. Thése proposée á la Faculté des Lettres de l'Université de Paris. Budapest 1929.
    • SKES = Suomen kielen etymologinen sanakirja. I, Helsinki 1955 [Autor] Y. H. Toivonen; II, 1958 [Autoren] Y. H. Toivonen – Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; III, 1962 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; IV, 1969 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; V, 19
    • SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő‘ Szótár. Budapest 1941.
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
    • E.Itkonen: UAJb 28: 74 = Ural-Altaische Jahrbücher. 24–, Wiesbaden 1952– [Fortsetzung von UJb.]
    • Ravila: Vir 1931: 209 = Virittäjä. 1–, Helsinki 1897–.