Uralonet

pola FU U 'bogyó' de 'Beere' en 'berry '

UEW № 789 Sorszám szerint: << Előző Következő >> Új keresés

Egyeztető rész - (leány)nyelvi adatok


finn		puola 'Preiselbeere'

észt		poolas 'Preiselbeere'	dial. pohlas
		poolakas 'Preiselbeere'	dial. pohlakas

komi/zürjén	S	pul 'Preiselbeere'
	PO	pul 'Preiselbeerenstrauch'

manysi/vogul	KU	pol 'Beere'		WV: 187
	P	pul 'Beere'		WV: 187
	So	pil 'Beere'		WV: 187

magyar		bogyó 'Beere'
	reg	bogya 'Beere'
	reg	bugya 'Beere'
	reg	bolyó 'Beere'
	reg	bajó 'Beere'
	Alt	Bolot 'Beere'		TelK: 210: 1525
	ÚESz.	bogyó

? szölkup	Ta	palk͔ong 'Schellbeere, Moltebeere; Rubus Chamaemorus'		MSFOu: 49:143 (Donner)
	TaU	pålqoq 'Schellbeere, Moltebeere; Rubus Chamaemorus'		MSFOu: 49:143 (Donner)
	Ty	palkoq 'Schellbeere, Moltebeere; Rubus Chamaemorus'		MSFOu: 49:143 (Donner)
	N	palgok 'Schellbeere, Moltebeere; Rubus Chamaemorus'		MSFOu: 49:143 (Donner)
	N	pălgók 'Schellbeere, Moltebeere; Rubus Chamaemorus'
	Ke	pălgong 'Schellbeere, Moltebeere; Rubus Chamaemorus'		MSFOu: 49:143 (Donner)
	Ke	palgong 'Schellbeere, Moltebeere; Rubus Chamaemorus'

Magyarázat

A magyar ó és szölkup ŋ, k képzők.

A magyar gy — amint erre az ómagyar bolo-, nyj. bolyó, bojó, bogya, bugya alakváltozatok is utalnak — *l > ĺ > j > gy hangváltozás eredménye. A szó eleji b- a szó belseji zöngés mássalhangzó hatására a *p hangból keletkezett. A magyar szó a magyar nyelv külön életében vált hangutánzó/hangfestő jellegűvé.

A vogul So. pil szó magánhangzója szabálytalan.

A szölkup szó csak akkor tartozhat ide, ha a szóbelseji k, g elemei képzők, és nem az eredeti *lk mássalhangzó-kapcsolat folytatásai.

Bibliográfia

FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
Ahlqvist: MSFOu 2: 45 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
K.Donner: MSFOu 49: 143 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
Munkácsi: NyK 27: 163 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
Rédei: NytudÉrt 38: 12 = Nyelvtudományi Értekezések. 1–, Budapest 1953–.
SKES = Suomen kielen etymologinen sanakirja. I, Helsinki 1955 [Autor] Y. H. Toivonen; II, 1958 [Autoren] Y. H. Toivonen – Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; III, 1962 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; IV, 1969 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; V, 19
Lindström: Suomi 1852: 76
Uotila: SyrjChr 140 = Uotila, T. E., Syrjänische Chrestomathie mit grammatikalischem Abriss und etymologischem Wörterverzeichnis. Helsinki 1938. (Hilfsmittel für das Studium der finnisch-ugrischen Sprachen. VI).
SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő Szótár. Budapest 1941.
TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
Kalima: Vir 1906: 55 = Virittäjä. 1–, Helsinki 1897–.