Uralonet
Institut für Sprachwissenschaft, Ungarische Akademie der Wissenschaften MagyarEnglishDeutsch   InformationenHilfe

  1. ćuppa FU    'keskeny, szűk'  de 'schmal, eng'  en 'narrow, tight'



    UEW № 78 nach laufender Nummer: << vorherig folgend >> neue Suche

    Begriffsklasse: Eng. Schmal


    Vergleichender Abschnitt - (verwandt)sprachliche Daten
     
    ? Finnisch  suppa 'suippo, suppea, ylhäältä kapeneva; schmal, spitz, nach oben schmaler werdend'SKES
     suppea 'eingeengt und Stockung verursachend, eingeschränkt, beschränkt, zusammengedrängt'
     
    ? SaamiLtjuhppa 'Spitze Zipfel von kleineren Gegenständen (z. B. einer Mütze, eines Zuckerhuts)'
    Ltjupō 'in die Höhe stehend wie eine Lappenmütze'
    Nčǫpˈpe -pp- 'bag-shaped end of a skin rug, for putting the feet in'
    Nott́š́uɔp̀pA 'Innenteil des Bootes (sowohl vorn als auch hinten); Sackbeutel; Fußsack der Felldecke'
    Kldt́š́uɔ̀p̀(A) 'Innenteil des Bootes (sowohl vorn als auch hinten);'
    Tt́š́uāp(A) 'Innenteil des Bootes (sowohl vorn als auch hinten); Sackbeutel; Fußsack der Felldecke'T.I.Itkonen, WbKKlp: 696
     
    ? Wotjakisch/UdmurtischSśubed 'schmal, eng, knapp'
    Ufśupeg 'mager'
    MUśubeg 'schmal, eng, knapp'FUF: 65:85 (Wichmann mitg. Uotila)
     
    ? Komi/SyrjSśopi̮d 'eng, dicht, zusammengedrängt'Wied [syrj]
    Luśopkal- 'утрястись, сотрястись, умяться, помяться, осесть тряскою, потряхиванием'
    Udśopal- 'утрястись, сотрястись, умяться, помяться, осесть тряскою, потряхиванием'
     
    ? Ungarischregszupolya: szupolya orrú 'pisze; stumpfnasig'orrú < orr '-nasig < 'Nase''ÚMTsz
    regszupolykó 'hirtelen elvékonyodó; plötzlich schmaler werdend; száraztestű, töpörödött, kicsi; dürr, eingeschrumpft, klein; kisded, kicsiny, karcsú; klein, kleinlich, schlank, dünn, mager'
    regszupulykó 'hirtelen elvékonyodó; plötzlich schmaler werdend; száraztestű, töpörödött, kicsi; dürr, eingeschrumpft, klein; kisded, kicsiny, karcsú; klein, kleinlich, schlank, dünn, mager'


    Erklärung
    MagyarDeutsch

    A votják ed, eg, zürjén i̮d, al, kal és magyar lya, jkó képző.

    A lapp L tjuhppa szó egy másik egyeztetéshez is tartozhat (lásd a *ćuppɜ 'csúcs' FU címszó alatt).

    A lapp L tjupō szó idetartozása eredeti *p hangja miatt bizonytalan. A szócsalád hangfestő jellege miatt lehetetlen eldönteni, hogy az itt szereplő szavak a finnugor korból származnak-e, vagy pedig az egyes nyelvek külön életében keletkeztek.

    Hangutánzó/hangfestő.



    Literatur
    • ESK = Лыткин, В.И. – Гуляев, Е.И. Краткий этимологический словарь коми языка. Москва 1970.
    • Wichmann: FUF 7: 43 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • Wichmann: MNy 4: 460 = Magyar Nyelv. 1–, Budapest 1905–.
    • Uotila: MSFOu 65: 85 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • MUSz 317 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
    • NyH7
    • Lakó: NyK 59: 215 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • s-Laute 104.00
    • SKES = Suomen kielen etymologinen sanakirja. I, Helsinki 1955 [Autor] Y. H. Toivonen; II, 1958 [Autoren] Y. H. Toivonen – Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; III, 1962 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; IV, 1969 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; V, 19
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
    • VglWb 1: 749 = Donner, O., Vergleichendes Wörterbuch der finnisch-ugrischen Sprachen. Leipzig I, 1874 ; II, 1876; III, 1888.