Az Uralothek alapján |
? finn | sammi 'Kufe' | ||||||
sampio 'große Kufe' | FUF: 20:52 (Setälä mitg. Toivonen) | ||||||
sammio 'Bottich, Kufe, Kübel' | |||||||
? vepsze | čumbūne 'tuohinen, äyskäri; Trinkgefäß aus Birkenrinde' | ||||||
čumb 'tuohinen, äyskäri; Trinkgefäß aus Birkenrinde' | < komi/zürjén | ||||||
? udmurt/votják | ćib 'Schaufel' | Wied [wotj] | |||||
? komi/zürjén | ćib 'лопата' | Vir:1947. 143 (Lytkin mitg. Uotila) | |||||
Ud | ćumpeľ 'Schöpfgefäß, aus Birkenrinde' | < hanti/osztják | |||||
? hanti/osztják | DN | t́ŏmpal 'Kelle von Birkenrinde' | OL: 123 | ||||
Kaz | śŭmpal 'Trinkgefäß aus Birkenrinde' | Ostjakisches: 911 | |||||
? manysi/vogul | KU | śumpəl 'Trinkgefäß aus Birkenrinde' | Kannisto, Mskr | ||||
So | śumpal 'Trinkgefäß aus Birkenrinde' | ||||||
? magyar | reg | csobolyó 'Handlägel; flaches Fäßchen der Feldarbeiter und Hirten für Wasser; kleines rundes Holzgefäß (für Wasser oder Wein); scheibenförmiges Holzfäßchen mit einem Loch an der Seite' | |||||
reg | csobolya 'Handlägel; flaches Fäßchen der Feldarbeiter und Hirten für Wasser; kleines rundes Holzgefäß (für Wasser oder Wein); scheibenförmiges Holzfäßchen mit einem Loch an der Seite' | ||||||
reg | csoborló 'Handlägel; flaches Fäßchen der Feldarbeiter und Hirten für Wasser; kleines rundes Holzgefäß (für Wasser oder Wein); scheibenförmiges Holzfäßchen mit einem Loch an der Seite' | ||||||
reg | csorbolyó 'Handlägel; flaches Fäßchen der Feldarbeiter und Hirten für Wasser; kleines rundes Holzgefäß (für Wasser oder Wein); scheibenförmiges Holzfäßchen mit einem Loch an der Seite' | ||||||
reg | csobilló 'Handlägel; flaches Fäßchen der Feldarbeiter und Hirten für Wasser; kleines rundes Holzgefäß (für Wasser oder Wein); scheibenförmiges Holzfäßchen mit einem Loch an der Seite' | ||||||
reg | csubujú 'Handlägel; flaches Fäßchen der Feldarbeiter und Hirten für Wasser; kleines rundes Holzgefäß (für Wasser oder Wein); scheibenförmiges Holzfäßchen mit einem Loch an der Seite' | ||||||
ÚESz. | csobolyó |
Az osztják-vogul l, magyar l, -ly + ó képzők. Az l valószínűleg már az ugor alapnyelvben a szóhoz járult, de a vepsze čumb (vogul vagy osztják) szó egy toldalék nélküli ugor alapszó létezésére utalhat.
A permi szavak idetartozása, valamint létezése a szórványos adatok miatt bizonytalan.
A magyar szó talán a belső keletkezésű, hangutánzó eredetű csobog (nyj. csubog) ige csubbol- ~ *csobol- változatának származéka; az ige csak Székelyföldön ismert, ahol viszont a csobolyó ismeretlen.
A magyar szó törökből való származtatása (vö. teleut šabala 'kanál', Rásonyi: NyK 51: 115) nem valószínű.
Az osztják magánhangzó-megfelelések az egyes nyelvjárásokban nem szabályosak.
A vogul (MSz.) śump adat (Toivonen: FUF 20:52; Vir. 1946: 398; Lakó: Melich-Eml. 210; N. Sebestyén: Melich-Eml. 359, FgrÉrt. 7:50; Uotila: Vir. 1947: 142) téves szótárírói elvonás eredménye; a forrásban (VNGy 2: 104) eredetileg śumpėl szerepel.