Uralonet

ćuppa FU 'keskeny, szűk' de 'schmal, eng' en 'narrow, tight'

UEW № 78 Sorszám szerint: << Előző Következő >> Új keresés

Egyeztető rész - (leány)nyelvi adatok


? finn		suppa 'suippo, suppea, ylhäältä kapeneva; schmal, spitz, nach oben schmaler werdend'		SKES
		suppea 'eingeengt und Stockung verursachend, eingeschränkt, beschränkt, zusammengedrängt'

? számi/lapp	L	tjuhppa 'Spitze Zipfel von kleineren Gegenständen (z. B. einer Mütze, eines Zuckerhuts)'
	L	tjupō 'in die Höhe stehend wie eine Lappenmütze'
	N	čǫpˈpe -pp- 'bag-shaped end of a skin rug, for putting the feet in'
	Not	t́š́uɔp̀p^A 'Innenteil des Bootes (sowohl vorn als auch hinten); Sackbeutel; Fußsack der Felldecke'
	Kld	t́š́uɔ̀p̀(^A) 'Innenteil des Bootes (sowohl vorn als auch hinten);'
	T	t́š́uāp^(A) 'Innenteil des Bootes (sowohl vorn als auch hinten); Sackbeutel; Fußsack der Felldecke'		T.I.Itkonen, WbKKlp: 696

? udmurt/votják	S	śubed 'schmal, eng, knapp'
	Uf	śupeg 'mager'
	MU	śubeg 'schmal, eng, knapp'		FUF: 65:85 (Wichmann mitg. Uotila)

? komi/zürjén	S	śopi̮d 'eng, dicht, zusammengedrängt'		Wied [syrj]
	Lu	śopkal- 'утрястись, сотрястись, умяться, помяться, осесть тряскою, потряхиванием'
	Ud	śopal- 'утрястись, сотрястись, умяться, помяться, осесть тряскою, потряхиванием'

? magyar	reg	szupolya: szupolya orrú 'pisze; stumpfnasig'	orrú < orr '-nasig < 'Nase''	ÚMTsz
	reg	szupolykó 'hirtelen elvékonyodó; plötzlich schmaler werdend; száraztestű, töpörödött, kicsi; dürr, eingeschrumpft, klein; kisded, kicsiny, karcsú; klein, kleinlich, schlank, dünn, mager'
	reg	szupulykó 'hirtelen elvékonyodó; plötzlich schmaler werdend; száraztestű, töpörödött, kicsi; dürr, eingeschrumpft, klein; kisded, kicsiny, karcsú; klein, kleinlich, schlank, dünn, mager'
	ÚESz.	szupojkó

Magyarázat

A votják ed, eg, zürjén i̮d, al, kal és magyar lya, jkó képző.

A lapp L tjuhppa szó egy másik egyeztetéshez is tartozhat (lásd a *ćuppɜ 'csúcs' FU címszó alatt).

A lapp L tjupō szó idetartozása eredeti *p hangja miatt bizonytalan. A szócsalád hangfestő jellege miatt lehetetlen eldönteni, hogy az itt szereplő szavak a finnugor korból származnak-e, vagy pedig az egyes nyelvek külön életében keletkeztek.

Hangutánzó/hangfestő.

Bibliográfia

ESK = Лыткин, В.И. – Гуляев, Е.И. Краткий этимологический словарь коми языка. Москва 1970.
Wichmann: FUF 7: 43 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
Wichmann: MNy 4: 460 = Magyar Nyelv. 1–, Budapest 1905–.
Uotila: MSFOu 65: 85 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
MUSz 317 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
NyH7
Lakó: NyK 59: 215 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
s-Laute 104.00
SKES = Suomen kielen etymologinen sanakirja. I, Helsinki 1955 [Autor] Y. H. Toivonen; II, 1958 [Autoren] Y. H. Toivonen – Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; III, 1962 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; IV, 1969 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; V, 19
TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
VglWb 1: 749 = Donner, O., Vergleichendes Wörterbuch der finnisch-ugrischen Sprachen. Leipzig I, 1874 ; II, 1876; III, 1888.