Uralonet

piδe (piδe-kä) U 'magas, hosszú' de 'hoch, lang' en 'tall, long '

UEW № 759 nach laufender Nummer: << vorherig folgend >> neue Suche

Begriffsklasse: Länge

Vergleichender Abschnitt - (verwandt)sprachliche Daten


Finnisch		pitkä 'lang'	Komparativ. pitempi, pidempi
	reg	pitevä 'pitkä ja kapea; lang und schmal'		SKES
	reg	pitelä 'pitkä; lang'		SKES

Estnisch		pikk 'lang'	Gen. pika
	reg	pitk 'lang'	Gen. pitka	uebib347

Chanti/Ostjakisch	V	pĕlät 'Höhe'		Ostjakisches: 777
	DN	pĕt 'hoch'		Ostjakisches: 777
	Kr	pĕtȧt 'Höhe, Länge'		Ostjakisches: 777
	O	pȧ̆l 'hoch'		Ostjakisches: 777
	O	pȧ̆lȧt 'Höhe, Länge, hoch, lang'

Mansi/Wogulisch	KU	pɑ̄lt: tə pɑ̄lt 'so lange wie'	tə 'dieser'	Kannisto, Mskr
	P	pɑ̄lt 'Länge; so lang wie'		Kannisto, Mskr
	N	palit 'Länge, Entfernung'		MSz

Ungarisch		fëlëtt 'über'
		fënn 'oben'
		fönn 'oben'
		fënt 'oben'
		fönt 'oben'
		fölé 'über'
		föl 'aufwärts, hinauf, hinnan, empor; (dial.) Oberfläche, das Auswendige, der obere Teil eines Dinges'
		fölött 'über'
	reg	fël 'aufwärts, hinauf, hinnan, empor; (dial.) Oberfläche, das Auswendige, der obere Teil eines Dinges'

Nenetsisch	O	pirće 'hoch'		Juraksamojedisches: 384
	O	pir 'Höhe; Betrag'		Juraksamojedisches: 384

Enetsisch/Jenissej-Samojedisch		пыʹрро 'высоко'		Janhunen, SW: 125 (Pallas, mitg. Janhunen)
		filoˈio 'sehr hoch'
	Ch	fiďe 'hoch'
	B	fise 'hoch'

Tawgy		fira 'hoch, gewachsen'

Selkupisch	Ta	pirgä 'hoch'		Janhunen, SW: 125 (Donner, mitg. Janhunen)
	Ta	piri̮ 'Höhe, Größe'		Erd
	TyM	pürg 'hoch, lang'		Janhunen, SW: 125 (Donner, mitg. Janhunen)
	N	perg 'hoch'		Janhunen, SW: 125 (Donner, mitg. Janhunen)
	N	pè̮rg(a) 'hoch'
	NP	piirɜ 'Höhe'		Erd
	Ke	pirgɒ̤ 'hoch'		Janhunen, SW: 125 (Donner, mitg. Janhunen)
	Ke	pirgɜ 'hoch'

Kamassisch		pɯrže 'Statur, Gestalt; hoch, groß'

Koibalisch		прицэ 'hoch, lang'		Janhunen, SW: 125 (Spasskij, mitg. Janhunen)

Motorisch		пыргэ 'крутое место'		Janhunen, SW: 125 (Pallas, mitg. Janhunen)

Taigi		хыргé 'hoch, lang'		Janhunen, SW: 125 (Adelung, mitg. Janhunen)
		hыргú 'hoch, lang'

Erklärung

A szamojéd szavak képzett alakok. Az 1. pontban szereplő adatok a PU *kä képzőt tartalmazzák, a 2. pontban szereplők pedig a szamojéd *w képzőt. A *kä denominális névszóképző valószínűleg már a PU korban a tőhöz járult. A finn pitempi ~ pidempi középfokú alak és pitevä, pitelä származékok szintén arra utalnak, hogy a finn pitkä származékszó (vö. E. Itkonen: Vir 1948: 141). A *w képzővel való képzés ősszamojéd eredetű: *pirə̑ < *piδe-w (Janhunen-nél *pidiw). Janhunen (JSFOu. 77: 238) szerint az ősszamojéd *pirə̑ is PU eredetű (vö. finn. pituus, pituute- 'hossz': *wti), ám ez nem valószínű (a finn uus ~ uute képzőről egy másik vélemény: Hakulinen, SKRK3 119).

A magyar szónak a fő, fej 'fej' szóból való származtatása nem fogadható el.

A finn szónak a mord E pokš 'nagy' szóval való egyeztetése (Toivonen FUF 19: 127; E. Itkonen: Vir 1948: 141 ?-lel) hangtani okokból nem valószínű.

Literatur

Janhunen: JSFOu 77: 225, 238 = Suomalais-ugrilaisen Seuran Aikakauskirja. Journal de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1886–.
MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
Rédei: NyK 59: 212, 85: 35 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.