Uralonet
Institut für Sprachwissenschaft, Ungarische Akademie der Wissenschaften MagyarEnglishDeutsch   InformationenHilfe

  1. pećɜ FU    'fűzfa; Salix'  de 'Weide – Salix'  en 'willow; salix '



    UEW № 732 nach laufender Nummer: << vorherig folgend >> neue Suche

    Begriffsklasse: Pflanzenarten


    Vergleichender Abschnitt - (verwandt)sprachliche Daten
     
    ? Wotjakisch/Udmurtisch pući̮ 'верба; почка (дерева)'URS
    Spuč́i̮ 'Knospe, Auge, unentwickeltes Palmkätzchen'
    Spuč́i̮i 'Knospe, Auge, unentwickeltes Palmkätzchen'
     
    ? Komi/SyrjIpaća 'ветви ивы, вербы; ива, верба'
     
    Ungarisch ?fűz 'Weide Weidenbaum; salix'
    regfiszfa 'Weide Weidenbaum; salix'
    reg?fizfa 'Weide Weidenbaum; salix'


    Erklärung
    MagyarDeutsch

    A votják u ~ zürjén a hangnak a magyarban palatális magánhangzó is megfelelhet, pl. votják mu 'méz' ~ zürjén ma ~ magyar méz, votják vu 'víz' ~ zürjén va ~ magyar víz.

    A magyar fűz szóhoz lásd még *pesɜ (*pečɜ) 'fűzfa(vessző)' FU és *pitɜ- 'összefűz, összeköt' FU.



    Literatur
    • Guljaev: IFsb 1963: 147 = Историко-филологический сборник. Выпуск пятый 1960 (Академия Наук СССР. Коми филиал).
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • N.Sebestyén : NyK 52: 310
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.