Uralonet

ńirɜ- FU U 'kapar, vakar' de 'scharren, schaben' en 'scratch, scrape '

UEW № 631 nach laufender Nummer: << vorherig folgend >> neue Suche

Begriffsklasse: Rauh

Vergleichender Abschnitt - (verwandt)sprachliche Daten


? Wotjakisch/Udmurtisch	S	ńirjal- 'scharren, schaben, zusammenfegen'
	K	ńə̑rjal 'scharren, schaben, zusammenfegen'

? Komi/Syrj	S	ńiral- 'reiben, schaben, kratzen, z.B. den zum Spinnen vorbereiteten Flachs'
	S	ńirt- 'reiben, schaben, kratzen'
	P	ńirći̮- 'reiben, sich reiben'
	P	ńirt- 'reiben, schaben, kratzen'

? Mansi/Wogulisch	KU	ńɑ̄rt- ''	< Komi/Syrj
	P	ńärt- ''	< Komi/Syrj
	So	ńart- 'schaben'	< Komi/Syrj

? Ungarisch		nyír- 'scheren, stutzen'
	Alt	n̨irǫiǫ 'scheren stutzen'		BécsiK
	Alt	Lenyeróm 'scheren, stutzen'		MA

? Nenetsisch	Sjo	ńira 'nagen, benagen'		Juraksamojedisches: 324
	Lj	ńira '(mit dem Schabeisen) hobeln'		Juraksamojedisches: 324

Erklärung

A votják jal, zürjén al, ći̮, t és vogul t képzők.

A magyar ige csak 'lekapar (valaminek a felszínét egy eszközzel)' → 'a felület egy rétegét eltávolítja' → 'nyír, megnyír' jelentésváltozás esetén tartozhat ide.

Ha az eredeti jelentés a tundrai (Sjo., távoli T) és nem az erdei (Lj., távoli Kis. Ni.) nyelvjárásban őrződött meg, akkor a nyenyec szó idetartozása bizonytalan.

Literatur

ESK = Лыткин, В.И. – Гуляев, Е.И. Краткий этимологический словарь коми языка. Москва 1970.
Toivonen: FUF 30: 356 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
Rédei: SLW 128 = Rédei, Károly, Die syrjänischen Lehnwörter im Wogulischen. Budapest 1970.