Uralonet
Institut für Sprachwissenschaft, Ungarische Akademie der Wissenschaften MagyarEnglishDeutsch   InformationenHilfe

  1. minɜ FU U   'hajlat, görbület; hajlik, görbül'  de 'Biegung, Krümmung; sich beugen, sich biegen, sich krümmen'  en 'curve, bend (n intr)'



    UEW № 543 nach laufender Nummer: << vorherig folgend >> neue Suche

    Begriffsklasse: Kurve


    Vergleichender Abschnitt - (verwandt)sprachliche Daten
     
    MordwinischEmeńe- 'biegen (intr.)'Beitr: 20
    Emeńďa- 'biegen (tr.)'
    Mmäńe- 'biegen (intr.)'
    Mmäńďe- 'biegen (tr.)'
     
    Chanti/OstjakischVmin 'Krümmung, Knick'Ostjakisches: 523-525
    Vmäṇi 'sich beugen, sich neigen'
    DNmȧnəj- 'sich beugen, sich verbeugen'Ostjakisches: 523-525
    Omȧni 'sich beugen, sich verneigen (Baum Mensch usw.)'Ostjakisches: 523-525
    Kazmeṇa 'Biegung (an einem Baum)'Ostjakisches: 523-525
     
    ? Ungarischregmén 'Brunnenschwengel; a kankalékos kút gémje; Schwengel des Ziehbrunnens'ÚMTsz
    regmény 'Brunnenschwengel; a kankalékos kút gémje; Schwengel des Ziehbrunnens'ÚMTsz
    regménágas 'mennyezettartó (függőleges) gerenda; ein vertikaler Balken Tragsäule des Daches'ÚMTsz
    regostorménfa 'Schlingbaum Schlingstrauch; vörös gyűrűce; Viburnum lantana L.'SzegSz
     
    ? Enetsisch/Jenissej-SamojedischChmunua- 'biegen (die Schlittenkufe)'
    Bmuna- 'biegen (die Schlittenkufe)'
     
    ? Tawgy muniʔe- 'biegen'
     
    ? SelkupischTamîn- 'taivuttaa, вогнуть'
    Tymen- 'taivuttaa, вогнуть'MSFOu
    Kemên- 'taivuttaa, вогнуть'
    Kemen- 'taivuttaa, вогнуть'
     
    ? Kamassisch mɯn- 'sich biegen'
     
    ? Koibalisch мунублямъ- 'sich biegen'Janhunen, SW: 96


    Erklärung
    MagyarDeutsch

    A magyar szó csak akkor vonható ide, ha 'Brunnenschwengel' jelentése a feltételezett eredeti 'hajlat, görbület' jelentésből alakult ki.

    A szamojéd szavak idetartozása első szótagi veláris magánhangzójuk miatt bizonytalan (de lásd szölkup Ke. Ty. nyelvjárási alakokat).

    Nomenverbum.

    Beke (NéNy. 4: 129) és Horger (Melich-Eml. 155) szerint a magyar szó azonos a mén 'mén' szóval (lásd *mänɜ 'vmilyen állat' Ug.). Ez a feltevés azonban nem fogadható el.



    Literatur
    • Beitr 20, 297 = Paasonen, H., Beiträge zur finnischugrisch-samojedischen Lautgeschichte Budapest 1917 (Sonderdruck aus Keleti Szemle XIII–XVII).  
    • Setälä: FUFA 12: 19 = Anzeiger der Finnisch-ugrischen Forschungen [Angaben s. unter FUF]
    • FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
    • Karjalainen: JSFOu 30/24: 17 = Suomalais-ugrilaisen Seuran Aikakauskirja. Journal de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1886–.
    • Setälä: JSFOu 30/5: 83 = Suomalais-ugrilaisen Seuran Aikakauskirja. Journal de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1886–.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • MUSz 613 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
    • Janhunen: SW 96 = Janhunen, Juha, Samojedischer Wortschatz. Gemeinsamojedische Etymologien. Helsinki 1977 (Castrenianumin toimitteita. 17).
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
    • Castrén: Versuch 103 = Castrén, M. Alexander, Versuch einer ostjakischen Sprachlehre nebst kurzem Wörterverzeichnis. 2. verb. Aufl. Hg. von Anton Schiefner, St. Petersburg 1858.