Uralonet

mete FU 'méz, mézből erjesztett ital' de 'Honig, aus Honig gegorener Trank' en 'honey, drink made of honey'

UEW № 539 Sorszám szerint: << Előző Következő >> Új keresés

Egyeztető rész - (leány)nyelvi adatok


finn		mesi 'Honig, Met'	Gen. meden

észt		mesi 'Honig'	Gen. mee

számi/lapp	L	mieta 'honey'		< finn
	N	miettâ -đ- 'honey'		< finn
	Not	mieht 'honey'		< finn
	Kld	mītt 'honey'		< finn
	T	mītt 'honey'		< finn
	K	mītt 'honey'		< finn

mordvin	E	meď 'Honig'
	E	mäď 'Honig'
	M	meď 'Honig'

? mari/cseremisz	KB	mü 'Honig'
	U	mü 'Honig'
	B	müj 'Honig'

udmurt/votják	S	mu 'Met'
	S	mu-sur 'Met'
	K	mu̇ 'Met'
	K	mu-sə̑r 'Met'

komi/zürjén	S	ma 'Honig'
	P	ma 'Honig'
	PO	ma 'Honig'

magyar		méz 'Honig'
	ÚESz.	méz

nyenyec	Sj	mā 'Honig'		< komi/zürjén

Magyarázat

< ieur .: *medhu : skr. mádhu 'süßer Trank, Met; Honig', aw. maδu- 'Honig', gr. μὲςν 'Wein', russ. мëδ 'Honig, Met'.

Ob das tscher. Wort hierher gehört, ist aus lautlichen Gründen fraglich (s. noch *mäkɜ 'Honig' FU).

Ostj. Vj. mö̆t 'Honig (der Biene)' (N. Sebestyén: NyIOK 1: 405; ALH 1: 341) gehört nicht hierher, da es die Übernahme von russ. мëδ ist.

Die von mehreren Forschern (Anderson, Stud. 146; Munkácsi: Ethn. 5: 136, ÁKE 467; Jacobsohn, ArUgrof. 11) hierzu gestellten Wörter ostj. V mäγ : mäγwoj und wog. N ma'i̊ (Stamm: maγ-) 'Honig' s. *mäkɜ 'Honig' FU.

Bibliográfia

Gyarm: Aff 76, 162, 202-3 = Affinitas lingvae Hvngaricae cvm lingvis Fennicae originis grammatice demonstrata. Nec non vocabvlaria dialectorvm Tataricarvm et Slavicarvm cvm Hvngarica comparata. Avctore Samvele Gyarmathi. Gottingae 1799.
Munkácsi: ÁKE 466 = Munkácsi, Bernát, Árja és kaukázusi elemek a finn-magyar nyelvekben. 1. kötet. Magyar szójegyzék s bevezetésül: a kérdés története. Budapest 1901.
Munkácsi: Ethn 5: 136 = Ethnographia. 1–, Budapest 1890–.
Steinitz: FgrVok 53 = Steinitz, Wolfgang, Geschichte des finnisch-ugrischen Vokalismus. Stockholm 1944 (Acta Instituti Hungarici Universitatis Holmiensis. Series B, Linguistica. 2).
Sköld: FUF 18: 218 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
Lehtisalo: FUF 21: 36 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
E.Itkonen: FUF 29: 318 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
Toivonen: JSFOu 56/1: 18, 20 = Suomalais-ugrilaisen Seuran Aikakauskirja. Journal de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1886–.
Munkácsi: KSz 4: 381 = Keleti Szemle. Revue Orientale. 1–21. Budapest 1900–1932.
Harmatta: MŐT 171 = Magyar őstörténeti tanulmányok. Szerk. Bartha Antal, Czeglédy Károly, Róna-Tas András. Budapest 1977.
Joki: MSFOu 151: 283 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
NyH7
Setälä: NyK 26: 403 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
SKES = Suomen kielen etymologinen sanakirja. I, Helsinki 1955 [Autor] Y. H. Toivonen; II, 1958 [Autoren] Y. H. Toivonen – Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; III, 1962 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; IV, 1969 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; V, 19
Strahlmann 244 = Strahlmann, Johann, Finnische Sprachlehre für Finnen und Nicht-Finnen. Mit Beziehung auf die Aehnlichkeit der finnischen Sprache mit der ungarischen... St. Petersburg 1816.
Lindström: Suomi 1852: 60
SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő Szótár. Budapest 1941.
TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.