Uralonet
MTA Nyelvtudományi Intézet MagyarEnglishDeutsch   InformációkSúgó

  1. lȣ̈ppɜ U    'lepke'  de 'Schmetterling'  en 'butterfly'



    UEW № 508 Sorszám szerint: << Előző Következő >> Új keresés

    Fogalomkör: Állatfajok


    Egyeztető rész - (leány)nyelvi adatok
     
    finn liippo 'fladdrare, fjäril; flaxare; Schmetterling'
     liipukka 'fladdrare, fjäril; flaxare; Schmetterling'
     
    észt liblikas 'Schmetterling'Gen. liblika
     librik 'Schmetterling'Gen. libriku
     lible 'Schmetterling'Gen. liple
     
    számi/lappSlablok 'Schmetterling'Lind -- Öhrl [lapp]
    Arjlibelāk ''Lag, LpWsch: 420
    Arjpej˴vvi̮ė-libelāk 'Schmetterling'pej˴vvi̮ė 'Tag'
     
    mari/cseremiszKBləpə 'Schmetterling'
    KBələpə 'Schmetterling'
    Ulə̑wə̑ 'Schmetterling'
    Blə̑pə̑ńə 'Schmetterling'
     
    hanti/osztjákVḷăwańt́i̮ 'Schmetterling'OL: 197
    DNlĕpəntȧj 'Schmetterling'
    Olȧpȧti 'Schmetterling'
     
    manysi/vogulTJläpǟ·k 'Schmetterling'< hanti/osztják6
    KUlɔ̈̄pəχ 'Schmetterling'
    Plāpək 'Schmetterling'
    Solāpanti 'Schmetterling'
     
    magyar lepke 'Schmetterling'
    reglepe 'Schmetterling'
    reglipe 'Schmetterling'
    reglípe 'Schmetterling'
    reglepencs 'Schmetterling'
    reglepencsík 'Schmetterling'
    reglependék 'Schmetterling'
    reglepicke 'Schmetterling'
    ÚESz.lepke
     
    nyenyecSjlib́erāpco 'Schmetterling'234
    Njlib́erāpco 'Schmetterling'234


    Magyarázat
    MagyarDeutsch

    Finn. o, ukka, lapp. lok, ostj. ńťi̮, ntȧj, wog. k, nti, ung. e, (e)ncs(ik), (e)ndék, (i)cke, ke und sam. rɑ̄pco sind Ableitungssuffixe bzw. Suffixkombinationen.

    Der velare Vokalismus des ostj. ḷɑ̆wańťi̮ kann damit erklärt werden, daß es ein onomatopoetisches Wort ist.

    Die Lautform der ung. Varianten wurde wohl durch die onomat. Wortfamilie lebëg-, (dial.) leppëg- 'langsam, schleppend gehen, gedehnt sprechen' beeinflußt. Die Annahme, daß lepke usw. eine Ableitung zu einem Verbalstamm *lep- wäre (Simonyi: Nyr. 6: 296; Beke: Nyr. 58: 50), ist nicht wahrscheinlich, da das Wort dieselbe Bedeutung hat wie die FU Wörter.

    Möglicherweise stimmen einige FU Belege nur auf Grund des onomat. Charakters des Wortes überein.

    Onomat.



    Bibliográfia
    • Munkácsi: ÁKE 443 = Munkácsi, Bernát, Árja és kaukázusi elemek a finn-magyar nyelvekben. 1. kötet. Magyar szójegyzék s bevezetésül: a kérdés története. Budapest 1901.
    • Beitr 106 = Paasonen, H., Beiträge zur finnischugrisch-samojedischen Lautgeschichte Budapest 1917 (Sonderdruck aus Keleti Szemle XIII–XVII).  
    • Toivonen: FUF 20: 52 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • Wichmann: FUF 7: 46 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • Pais: MNy 15: 128, 24: 123 = Magyar Nyelv. 1–, Budapest 1905–.
    • Wichmann: MNy 4: 399 = Magyar Nyelv. 1–, Budapest 1905–.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • MUSz 696 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
    • NyH7
    • Munkácsi: NyK 23: 93, 25: 257 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Halász: NyK 24: 468 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • SKES = Suomen kielen etymologinen sanakirja. I, Helsinki 1955 [Autor] Y. H. Toivonen; II, 1958 [Autoren] Y. H. Toivonen – Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; III, 1962 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; IV, 1969 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; V, 19
    • SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő‘ Szótár. Budapest 1941.
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.