Uralonet

lȣ̈ FU 'al(só), alsó (rész)' de 'Unter-, das Untere' en 'under(neath), the lower (part), bottom'

UEW № 506 Sorszám szerint: << Előző Következő >> Új keresés

Fogalomkör: Lent

Egyeztető rész - (leány)nyelvi adatok


? mari/cseremisz	KB	lə- ''
	KB	lə-ləwäl 'der Untere Unter-'
	KB	ləwəc 'von unten her'
	KB	ləwälän 'unter'
	KB	ləwälnə 'unter'
	K	əlwälnə 'alatt; unter'	wäl 'Seite'	Nyr: 57:55 (Beke)

? magyar		lë 'ab, nieder; hinab, herab od. hinunter, herunter'
	Alt	le 'ab, nieder, hinab, herab od. hinunter, herunter'		JokK 16
	Alt	lewe 'ab, nieder, hinab, herab od. hinunter, herunter'		JordK 244
	ÚESz.	le

Magyarázat

Vgl. juk. le- : lede 'farther down (of position)', juk. leluke 'lower, a little below' .

Die Zusammenstellung ist zweifelhaft, weil möglicherweise nicht tscher. lə-, sondern əl- die ursprünglichere Lautform darstellt, dessen Vokal in unbetonter erster Silbe aus ü entstanden ist und in diesem Falle mit tscher. ül 'das Untere, Unter-' identisch ist (s. *ala 'Raum unter etw., Unter-, das Untere' U).

Die Zusammenstellung wird auch dadurch erschwert daß das tscher. und das ung. Wort auf ursprüngliche Einsilbigkeit deuten. Die Wörter aber, für die eine frühere Zweisilbigkeit nicht nachzuweisen ist, sind Pronomen bzw. pronominalen Ursprungs.

Lapp. N lulle 'south' und wog. luil 'Osten' (Hunfalvy, VogF. 278, 280; Budenz: NyK 7: 11; N. Sebestyén: NyK 53: 35; Toivonen: Scandinavica et Fenno-Ugrica. Studier tillägnade Björn Collinder den 22 juli 1954: 169) können wegen ihres Vokalismus nicht hierher gehören (s. *luwe '? Ost(en); ? Süd(en)' FU).

Bibliográfia

ÁKE 435 = Munkácsi, Bernát, Árja és kaukázusi elemek a finn-magyar nyelvekben. 1. kötet. Magyar szójegyzék s bevezetésül: a kérdés története. Budapest 1901.
J.Soltész: Az ősi magyar igekötők 27, 141
FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
MUSz 686 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
NyH7
Budenz: NyK 7: 11 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
Beke: Nyr 57: 55 = Magyar Nyelvőr. 1–, Budapest 1872–.
SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő Szótár. Budapest 1941.
TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.