Uralonet

kurɜ U 'görbe, ferde; görbít, ferdít' de 'krumm, schräg, schief; krümmen, schräg od. schief machen' en 'curved, skewed, crooked; make curved, skewed, crooked (tr)'

UEW № 425 By No.: << Previous Next >> New search

Lexical field: Schräg, Kurve

Set of correspondences


Udmurt/Votyak	S		ki̮ri̮ǯ 'krumm, gebogen; schief, schräg; falsch, hinterlistig'
	K		kə̑rə̑ž 'krumm, gebogen; schief, schräg; falsch, hinterlistig'
	G		kı̣̑rı̣̑ž 'krumm, schief'		Wichm [wotj]

Komi/Zyryan	Lu		ki̮ri̮še̮n 'косо, недоверчиво; недружелюбно (о выражении глаз)'
	Lu		ki̮ri̮šći̮- 'смотреть косо, недружелюбно, недоверчиво; нажмуриться, насупиться'
	VO		χort ''	< Khanty/Ostyak
	I		χort ''	< Khanty/Ostyak

Khanty/Ostyak	V		kŏr 'Strecke eines Flusses'		330
	DN		χŏr 'Strecke eines Flusses'
	O		χŏr 'Strecke eines Flusses'
	O		χărȧ: kur -χărȧ 'Kniekehle'	< Nenets/Yurak
	Kaz		χŏrt 'gerade, schmale Strecke eines Moores od. Flusses'
	N		χor 'Flußstrecke, Flußkrümmung'		PB

Hungarian	reg		harántos 'schräg, schief'
	reg	?	háran- 'eltéved, elvetődik; sich verirren, verschlagen werden'
	reg	?	háránt- 'abwenden, ablenken, abwälzen'
	reg	?	hárántoѕ 'schräg, schief'
	reg	?	hárít- 'ablenken, abwenden, von sich weisen od. wälzen od.schieben; (Zweikampf) parieren, abwehren; félreseper, útból eltol; beiseite fegen, aus dem Wege räumen, rücken'		SzamSz
	reg	?	hárul- 'jm. zufallen zuteil werden;'
	Alt		haránték 'schräg, schief'
	Alt		hárul- 'gewälzt werden, abgewendet werden'
	Alt	?	háránték 'schräg, schief'

Nenets/Yurak	O		χara 'krumm schief, scheel; Flußbiegung; Schuld'		151

Selkup	Ta		k͔arengdel 'schief'
	N		k͔arengdal 'schief'
	Ke		k͔ărukkai 'schief'
	Ke		qåreŋtel 'schief'		DonnMskr

Kamassian			kara- 'sich winden, sich ringeln'

Commentaries

A votják i̮ǯ, ə̑ž és zürjén i̮š denominális névszóképzők. A zürjén ki̮ri̮še̮n szó e̮n eleme eszközhatározói esetrag. A szölkup alakok ngdel, kkai elemei szintén képzők.

A magyar képzett alakok 'elterel, elhárít, eltávolít' (hárít-, háránt-, hárint-), '(el)téved' (háran-) stb. jelentései a konkrét alapnyelvi jelentésből keletkezhettek.

Lehetséges, hogy a magyar szó hangutánzó/hangfestő eredetű (Nyíri: MNy. 49: 392), ez a magyarázat azonban kevéssé valószínű.

Nomenverbum.

Bibliography

FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
Rédei: NyK 65: 161, 66: 4, 69: 168 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
Janhunen: SW 55 = Janhunen, Juha, Samojedischer Wortschatz. Gemeinsamojedische Etymologien. Helsinki 1977 (Castrenianumin toimitteita. 17).
TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
Steinitz: UAJb 31: 434 = Ural-Altaische Jahrbücher. 24–, Wiesbaden 1952– [Fortsetzung von UJb.]