Uralonet
Institut für Sprachwissenschaft, Ungarische Akademie der Wissenschaften MagyarEnglishDeutsch   InformationenHilfe

  1. kuńće, kuće FU    'hangya'  de 'Ameise'  en 'ant'



    UEW № 407 nach laufender Nummer: << vorherig folgend >> neue Suche

    Begriffsklasse: Tierarten


    Vergleichender Abschnitt - (verwandt)sprachliche Daten
     
    Finnisch  kusiainen 'Ameise'
     kusilainen 'Ameise'
     
    Estnisch  kusilane 'Ameise'
     kusiline 'Ameise'
     kusikas 'Ameise'
     
    Wotjakisch/UdmurtischSkuǯ´iľi 'Ameise'
    Kkuźiľi 'Ameise'
    Gkuźiľi 'Ameise'Wichm [wotj]
    Gku̇źiľi 'Ameise'
     
    Komi/SyrjSkoʒ́ul 'Ameise'
    SOko̭ʒ́ul 'Ameise'
    Pke̮ʒ́i̮v 'Ameise'
     
    ? Mansi/WogulischTJkünš-: künš-kaškɛ̮̄j 'Ameise'kaškɛ̮̄j 'Ameise'WV: 123
    KUχońš-: χońš-χošγəj 'Ameise'χošγəj 'Ameise'WV: 123
    LUkuńš-: kuńškōšəj 'Ameise'kōšəj 'Ameise'WV: 123
     
    Ungarisch hangya 'Ameise'
    reghangyal 'Ameise'
    reghangyál 'Ameise'


    Erklärung
    MagyarDeutsch

    A finn ainen, lainen, észt lane, line, kas, votják l'i és zürjén l képzők. A magyar a vagy kicsinyítő képző, vagy ha a szócsalád összetartozik a magyar húgy 'vizelet' szóval, esetleg igenévképző.

    Bizonytalan, hogy a vogul szó idetartozik-e, mert csak összetételekben fordul elő. Ha a TJ künš- előtag jelentése 'hangya', akkor a künš-kaśkɛ̮̄j 'hangya + hangya' jelentésű alak elhomályosult összetétel. Lehetséges azonban, hogy az előtag a TJ końć- 'vizel; csíp (hangya)' szóval egyeztetendő. — A vogul TJ künš- hangalakjára a vogul (WV 65) TJ künš 'karom, köröm' szó is hatással volt.

    A vogul és magyar szó előzménye *ńć, a finn szóé *ć, a permi szóé pedig *ńć vagy *ć hangra vezethető vissza. A magyar hangya szó n eleme talán inetimologikus hang.

    Többen (Hunfalvy: MNyszet. 2: 213; Lewy: FUF 13: 306; SzófSz.; Benkő: MNyjt. 49, 64) a *kuńće ~ kuće 'hangya' FU és *kuńće ~ *kuće 'vizelet; vizel' U szócsaládot etimológiailag azonosnak tekintik azzal az indoklással, hogy a hangya a támadói ellen csípéssel és a hangyasavnak a sebbe való juttatásával védekezik, és ezért a hangya csípésének jelölésére a 'vizel' jelentésű ige használatos. Ebben az esetben az eltérő magánhangzókat tartalmazó magyar hangya és húgy szóhasadás eredményeként magyarázható. A finn kusiainen 'hangya' és kusi 'vizelet', továbbá a vogul KU χońš-: χońš-χošγəj 'hangya' és χońš- 'vizel; harap (a hangya)' szavak között népetimológiás összefüggés lehet.

    Többen (ÁKE 326; Setälä: FUFA 12: 92; Setälä: JSFOu. 30/5: 50; Beitr. 116; SzófSz.) idevonták a vogul TJ -kɛ̮škɑ̄j: künš-kɛ̮škɑ̄j 'hangya', osztják V koćŋi̬ és szölkup kîča szavakat. Ezek azonban a szóbelseji *č miatt nem tartozhatnak ide; lásd *kućɜ 'hangya' U.



    Literatur
    • ÁKE 326, 649 = Munkácsi, Bernát, Árja és kaukázusi elemek a finn-magyar nyelvekben. 1. kötet. Magyar szójegyzék s bevezetésül: a kérdés története. Budapest 1901.
    • Steinitz: FgrKons 17 = Steinitz, W., Geschichte des finnisch-ugrischen Konsonantismus. Uppsala 1952 (Separatum ex Actis Instituti Hungarici Universitatis Holmiensis. Series B, Linguistica. 1).
    • Hunfalvy: FMSZ 33 = Hunfalvy, Pál, Finn és magyar szók egybehasonlítása. Pest 1853.
    • Wichmann: FUF 11: 182 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • Toivonen: FUF 19: 134, 178 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • Gombocz: NyK 39: 227 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Budenz: NyK 6: 397 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Ritter: NyK 78: 121 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • SKES = Suomen kielen etymologinen sanakirja. I, Helsinki 1955 [Autor] Y. H. Toivonen; II, 1958 [Autoren] Y. H. Toivonen – Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; III, 1962 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; IV, 1969 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; V, 19
    • Lindström: Suomi 1852: 49
    • SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő‘ Szótár. Budapest 1941.
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
    • VglWb 1: 68 = Donner, O., Vergleichendes Wörterbuch der finnisch-ugrischen Sprachen. Leipzig I, 1874 ; II, 1876; III, 1888.