Uralonet

kunɜ FU 'has' de 'Bauch' en 'belly'

UEW № 404 Sorszám szerint: << Előző Következő >> Új keresés

Fogalomkör: Testrészek

Egyeztető rész - (leány)nyelvi adatok


komi/zürjén	S	ki̮ne̮m 'Bauch'
	P	ki̮ne̮·m 'Bauch'
	PO	kѳnѳ·m 'Bauch'

hanti/osztják	V	kŏṇ 'Bauch'	OL: 109
	DN	χŏn 'Bauch'	OL: 109
	O	χŏn 'Bauch'	OL: 109

magyar	reg	joh 'das Innere Bauch, Magen'
	reg	juh 'das Innere Bauch, Magen'
	reg	éh 'das Innere Bauch, Magen'
	reg	íh 'das Innere Bauch, Magen'
	Alt	iunhum 'Herz, Sinn, Leber, Lende'	ÓMS
	Alt	yonhanban 'Herz, Sinn, Leber, Lende'	JókK 3
	Alt	eehodath 'Herz, Sinn, Leber, Lende'	JordK 391
	Alt	eehaban 'Herz, Sinn, Leber, Lende'	JordK 902
	ÚESz.	jonh

Magyarázat

Syrj. e̮m ist ein Ableitungssuffix.

Das ung. Wort ist eine undurchsichtig gewordene Zusammensetzung. Zur obengenannten Grundform gehört das 2. Glied -χun des anzunehmenden urung. *juχunɜ (> altung. john-, junh-). Das 1. Glied s. unter *ju 'das Innere von etwas' Ug. Die Formen altung. jonh-, junh- sind durch h-Metathese und daraus die Formen joh, juh durch Denasalierung entstanden. Die vokalisch anlautenden Formen sind durch den Lautwandel jo-, ju- < i ~ ë (> í ~ é) entstanden (vgl. altung. yonkab > inkább, juhar ~ ihar, juhász ~ ihász).

Die undurchsichtig gewordene ung. Zusammensetzung ist wohl aus einer nebenordnenden Konstruktion ('Inneres-Bauch') entstanden.

Bibliográfia

EtSz = Magyar Etymologiai Szótár. I–XII: A - foglár... irta Gombocz Zoltán és Melich János. Budapest 1914–1936; XIII–XVll: foglár – geburnus. Gombocz Zoltán jegyzetei felhasználásával irta Melich János. Budapest 1938–1944.
Steinitz: FgrVok 24 = Steinitz, Wolfgang, Geschichte des finnisch-ugrischen Vokalismus. Stockholm 1944 (Acta Instituti Hungarici Universitatis Holmiensis. Series B, Linguistica. 2).
Wichmann: FUF 16: 194 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
Bárczi: Htört2 106, 132, 158 = Bárczi, Géza, Magyar hangtörténet. 2., bővített kiadás. Budapest 1958 (EMNyp).
Horger: MSzav 43.00 = Horger, Antal, Magyar szavak története. Közérdekű magyar szófejtések gyűjteménye. Budapest 1924.
MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
NyH7
Szinnyei: NyK 35: 478 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
Budenz: NyK 6: 408 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
Uotila: SyrjChr 97 = Uotila, T. E., Syrjänische Chrestomathie mit grammatikalischem Abriss und etymologischem Wörterverzeichnis. Helsinki 1938. (Hilfsmittel für das Studium der finnisch-ugrischen Sprachen. VI).
TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.