Uralonet
MTA Nyelvtudományi Intézet MagyarEnglishDeutsch   InformációkSúgó

  1. kumpa U    'hullám'  de 'Welle'  en 'wave'



    UEW № 394 Sorszám szerint: << Előző Következő >> Új keresés

    Fogalomkör: Víz


    Egyeztető rész - (leány)nyelvi adatok
     
    finn kumpu 'Hügel, Anhöhe, Höhe, hohe,'
     kumpua- 'qvälla, välla, upp-, framvälla, -qvälla starkt (som vattnet ur en källåder), fradges, koka, pösa, pösa upp, sjude över; quellen, hervorquellen, wallen, sprudeln, hervorsprudeln, aufsprudeln (wie das Wasser aus einer Quellader); schäumen, gischen, gäschen, kochen, sieden, schwellen, übersieden, aufschwellen, brodeln'
     kumpuu- 'qvälla, välla, upp-, framvälla, -qvälla starkt (som vattnet ur en källåder), fradges, koka, pösa, pösa upp, sjude över; quellen, hervorquellen, wallen, sprudeln, hervorsprudeln, aufsprudeln (wie das Wasser aus einer Quellader); schäumen, gischen, gäschen, kochen, sieden, schwellen, übersieden, aufschwellen, brodeln'
    regkumpu 'hohe, runde Welle in der Stromschnelle'
     
    ? észt kummu- 'sich häufen, sich ansammeln'
     
    számi/lappLkåbbå 'Anhöhe od.kleinerer Berg ohne steile Abhänge; isolierter Hügel od. kleiner Berg in einem Moor od.in einem sumpfigen Gelände'
    Lkåppål 'Netzflöße, Schwimmer'
    Lkåppål͑ti - 'auf dem Wasser umhertreiben schwimmen'
    Ngobbolaste- 'in aqua dormire (de phoca)'
     
    mordvinEkumboldo- 'in wellenartiger Bewegung sein, wallen'Beitr: 105
    Ekopildi- 'hullámzik, hullámszerűen mozog, inog, tekergőzik; wogen, in wellenartiger Bewegung sein, wanken, sich winden'uebib228, NyK: 41:377
    Mkomba 'кочка, плывучий островок, dombocska a réten; kleiner Hügel auf der Wiese'Ersämordwinisches, Vir: 1932:375
    Mkomboldo- 'hervorquellen, wogen, wallen, brodeln'
     
    udmurt/votják gi̮bed 'перегной, торф'URS
     
    komi/zürjénLegi̮bad 'Heumahd, Wiese'
    Prgi̮bal- 'auf das Wasser mit dem Schwanz schlagen'
    Prgi̮bad 'Bülte (im Sumpf)'
    Prgubad 'Bülte (im Sumpf)'
    Vgi̮bal- 'auf das Wasser mit dem Schwanz schlagen, in Scharen schwimmen (Fische), plätschern, spielen (Fische), wobei auf dem Wasser ein leichtes Wogen, kleine Wellen entstehen'
    Vgi̮be̮d 'Moorgrund (im Sumpf)'
    Vmgi̮b- 'плескать играть (о рыбе)'
    POgѳba·l- 'плескаться (о рыбе)'
     
    hanti/osztjákVkŏmp 'Welle'OL: 141
    DNχump 'Welle'
    Oχump 'Welle'
     
    manysi/vogulTJkop 'Welle'WV: 120
    KUχop 'Welle'
    Pkup 'Welle'
    LMkump 'Welle'
    Soχump 'Welle'
     
    magyar hab 'Schaum, Schnee (Ei); Welle, Woge'
    ÚESz.hab
     
    nyenyecOχāmpa 'Welle, Woge'169
    Ljkampʟ́e 'es schaukelt (ein Boot auf den Wellen)'155
     
    enyec kaba 'Welle'
     
    nganaszan koŋfu 'Welle'Gen. kombu
     
    szölkupTurk͔å̄mpe̮r- 'obenauf schwimmen'Sprachmaterialien, MSFOu: 122:320
    TaUqå̄mpe 'obenauf schwimmen'DonnMskr
    Tyqōmp 'obenauf schwimmen'
    Kek͔oombɒ 'obenauf schwimmen'
    Kek͔ómbэ 'obenauf schwimmen'


    Magyarázat
    MagyarDeutsch

    Vö. török qōm 'hullám'.

    A finn ua (< *uδa) összetett képző. A finn kumpu szó u és a lapp kåppål szó l eleme denominális főnévképző. A votják ed, zürjén ad, e̮d szintén főnévképzők. A mordvin ldo és ildi igeképzők.

    A 'hullám' ~ 'domb, hegy, zsombék, stb.' (finn, lapp, mordvin, votják, zürjén) jelentésviszonyhoz vö. finn laine 'hullám' < germán: gót hlains 'domb', norvég lein 'lejtő' stb.;  óangol. holm 'hullám; tó, tenger, víz; sziget' ~ ószász holm 'domb'; német Brink 'domb' ~ litván brinkti 'megduzzad, kiárad'; orosz бугор 'domb, hegy' ~ orosz мope бугрыmcя 'hullámzik a tenger'.

    Jelentéstani okokból bizonytalan, hogy az észt szó idetartozik-e.



    Bibliográfia
    • Beitr 105 = Paasonen, H., Beiträge zur finnischugrisch-samojedischen Lautgeschichte Budapest 1917 (Sonderdruck aus Keleti Szemle XIII–XVII).  
    • Setälä: FUF 13: 308 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
    • E.Itkonen: Lakó-Eml 78.00
    • Mészöly: MNy 46: 314 = Magyar Nyelv. 1–, Budapest 1905–.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • MUSz 65 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
    • NyH7
    • Halász: NyK 23: 29 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Paasonen: NyK 41: 374 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Németh: NyK 47: 80 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Sauvageot: Rech 101 = Sauvageot, Aurélien, Recherches sur le Vocabulaire des Langues Ouralo-Altaiques. Thése proposée á la Faculté des Lettres de l'Université de Paris. Budapest 1929.
    • Lytkin: SFU 13: 182 = Советское Финноугроведение. Soviet Finno-Ugric Studies. Sowjetische finnisch-ugrische Sprachwissenschaft. Linguistique finno-ougrienne soviétique. 1–, Tallinn, 1965–.
    • SKES = Suomen kielen etymologinen sanakirja. I, Helsinki 1955 [Autor] Y. H. Toivonen; II, 1958 [Autoren] Y. H. Toivonen – Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; III, 1962 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; IV, 1969 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; V, 19
    • SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő‘ Szótár. Budapest 1941.
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
    • Castrén: Versuch 85 = Castrén, M. Alexander, Versuch einer ostjakischen Sprachlehre nebst kurzem Wörterverzeichnis. 2. verb. Aufl. Hg. von Anton Schiefner, St. Petersburg 1858.
    • VglWb 286 = Donner, O., Vergleichendes Wörterbuch der finnisch-ugrischen Sprachen. Leipzig I, 1874 ; II, 1876; III, 1888.
    • Ravila: Vir 1932: 374 = Virittäjä. 1–, Helsinki 1897–.