Uralonet
MTA Nyelvtudományi Intézet MagyarEnglishDeutsch   InformációkSúgó

  1. kuma U    'hajlott, kidőlt helyzet; hajlik'  de 'gebeugte, umgestürzte Lage; sich beugen'  en 'bent, fallen position; bend (intr)'



    UEW № 393 Sorszám szerint: << Előző Következő >> Új keresés

    Fogalomkör: Ív. Kanyar


    Egyeztető rész - (leány)nyelvi adatok
     
    finn kumo: olla kumossa 'umgestürtzt od. umgeworfen sein'
     kumoa- 'umwerfen, umkehren'
     kumara 'gebückt, niedergebeugt'
     
    észt kumm 'Gewölbe, Wölbung'Gen. kummi, kummu
     kummer 'nicht flach (gewölbt od. vertieft), konvex konkav'Gen. kummera
     kummuta- '(ein Gefäß) umkehren, umstülpen'
     kummarda- 'beugen; sich beugen, sich bücken; verehren, anbeten'
     
    számi/lappLkåmō 'umgestülpt (mit der konvexen Seite nach oben); umgekippt, verkehrt liegend'
    Lkåmēti- 'umdrehen (z. B. ein Boot); umstürzen (Gefäß), ausgießen; (um)kippen, umwerfen'
    Lkåpmērti- 'sich verbeugen sich verneigen, sich bücken; (auch:) sich nach vorn auf den Boden legen'
    Ngǫmo 'turned with the rounded convex side up, turned upside down, which lies with the bottom up; who lies on his stomach, face downward'
    Ngǫmeti- 'turn upside'
    N?gǫbmardâd'dâ- -dd- ~ -dâllâ- -l-, 'several times bow (to); grovel cringe; (constantly) worship'
    Not?koimmerde- 'sich verbeugen'420
    Akomete- 'umstürzen, streuen, gießen'
    A?koimmerde- 'sich verbeugen'420
    Kldkommaδ 'umgestürzt das Oberste zu unterst'
    Kldkomχe- 'umstürzen, streuen, gießen'
    Kld?koimmerde- 'sich verbeugen'420
    Tkommat 'umgestürzt das Oberste zu unterst'419
    Tkoimede- 'umstürzen, streuen, gießen'
    Kkommat 'umgestürzt das Oberste zu unterst'
     
    mordvinEkoma- 'sich herabbücken, sich niederbeugen'
    Ekomafto 'umwerfen'
    Mkoma- 'sich herabbücken, sich niederbeugen'
     
    mari/cseremiszKBkə̑mə̑k 'mit der rechten Seite nach unten, verkehrt, umgestürzt'
    KBkə̑mə̑kte- 'umwenden, umwerfen, umkippen'
    KBkə̑mala- 'sich verbeugen'
    Ukumə̑k 'mit der rechten Seite nach unten, verkehrt, umgestürzt'
    Ukumə̑kte- 'umwenden, umwerfen, umkippen'
    Ukumala- 'beten, opfern'
    Bkumə̑k 'umgestürzt, auf dem (aufs) Gesicht'
    Bkumə̑kte- 'umstoßen, zu Boden werfen'
    Bkumala- 'Gottesdienst halten, Götter anbeten'
     
    udmurt/votjákSki̮mes 'Stirn'
    Ski̮mi̮t 'auf das Gesicht nieder-, vorwärts [nach vorn] fallen'
    Ski̮m- 'einen hohlen Gegenstand bedecken, mit Deckel versehen, zudecken'
    Ski̮mi̮n 'auf das Gesicht nieder-, vorwärts [nach vorn] fallen'
    Kkə̑mes 'Stirn'
    Kkə̑miń: kə̑miń -uś- 'auf das Gesicht nieder-, vorwärts [nach vorn] fallen'
    Gkı̣̑mı̣̑s 'Stirn'Wichm [wotj]
    Gkı̣̑mal- 'umwerfen, umstoßen'
     
    komi/zürjénSki̮me̮s 'Stirn'
    Ski̮mi̮ń 'mit dem Gesicht nach unten od. zur Erde umgestürtzt'
    Luki̮m- 'umwerfen (Tasse Boot), das Untere nach oben kehren'
    Pki̮m: śin-ki̮m 'Augenhügel, Augenbraue'śin 'Auge'
    Pki̮mi̮·ń 'mit dem Gesicht nach unten od. zur Erde umgestürtzt'
    Pki̬me̮∙s 'mit dem Gesicht nach unten od. zur Erde umgestürtzt'
    POkѳmѳ·s 'Stirn'
    POkѳmi·ń 'mit dem Gesicht nach unten od. zur Erde umgestürtzt'
    POkѳma·l 'опрокинуть, перевернуть, вверх дном'
     
    hanti/osztjákVkomtaγ 'mit dem Gesicht zur Erde, zu Boden'OL: 116
    DNχŏmta 'mit dem Gesicht zur Erde, zu Boden'
    Oχămta 'mit dem Gesicht zur Erde, zu Boden'
    Kazχǫm- 'mit einem umgestülpten Rindenkorb od. Gefäß bedecken'307
     
    manysi/vogulTJkaməwtākt- 'umkippen (Boot)'Kannisto: FUF 14:47 54
    KUχaməj 'aufs Gesicht, um'Volksdichtung, MSFOu: 127:177
    KUχam- 'umwerfen, umstülpen'
    Pkoməγ 'aufs Gesicht, um'
    Soχomi 'aufs Gesicht, um'
     
    magyar homlok 'Stirn; Front, Vorderseite'
     ?homorú 'hohl, konkav, einwärts gebogen'
    reghomlít- '(Weinreben) absenken, ablegen'
    Althomlok 'auf die Stirne, aufs (auf dem) Antlitz'
    Althomlít- 'wälzen; wenden'
    Althomorú 'gewölbt'
    ÚESz.homlít
    ÚESz.homlok
    ÚESz.homorú
     
    ? nyenyecOχawā- 'fallen umfallen (z. B. Baum, Betrunkener)'147
    Oχawdā- 'umwerfen, fällen'
     
    ? enyecChkaʔaдa- 'liegender Baum'
    Bkaʔara- 'liegender Baum'
     
    ? nganaszan kamágu- 'liegender Baum'
     
    szölkupTaqamt 'нищ, ничком'Prok, SelkGr: 123
    Taqami̮ttä 'нищ, ничком'
    Tyqåmča- 'kaataa; hinwerfen, umwerfen, fällen (Baum)'DonnMskr
    Tyqamtalčempa- 'kääntää nurin; umkehren (Boot)'
     
    ? kamassz kamaʔ 'Stirn'


    Magyarázat
    MagyarDeutsch

    Vö. jukagir hobo-nugode- 'földre veti magát, lefekszik'

    A finn kumo szó o eleme és a kumara szó ra eleme denominális névszóképző, a magyar ? homorú r + ú eleme pedig két képző kapcsolata. A cseremisz kə̑mə̑k stb. k eleme latívuszrag.

    A lapp N gobmardâd́dâ-, K kojmmerde- talán finn jövevényszó.

    A magyar homlok szó a *homl- (lásd homlít-, az l denominális vagy deverbális igeképző) igéből a k deverbális névszóképzővel alakult származék (a képzéshez vö. magyar hajlít 'hajlít' ~ hajlék, nyj. hajlok 'hajlék, otthon, kunyhó').

    Jelentéstani okokból bizonytalan, hogy a nyenyec, enyec és nganaszan szavak idetartoznak-e. A kamassz szó tatár jövevényszó is lehet.

    A magyar homorú szóhoz lásd még *kȣmз 'üreg; üreges' Ug., ? FU.

    Az eredeti jelentésből egyrészt a 'hajlat' → 'homlok', másrészt a 'fölborít', valamint 'arcra borul' → '(így valamit) befed' jelentések alakultak ki; vö. német Stirn, streuen, stürzen (Kluge, DtEtWb.18).

    Nomenverbum.

    A többek által tévesen idevont finn kulma 'halánték' : silmä- vagy otsa-kulma 'halántékcsont' szóhoz és családjához (MUSz. 109; VglWb. 223; Gombocz: NyK 39: 269; Setälä: FUFA 12: 112; Beitr. 14; SKES ?-lel stb.) lásd még *kuĺma 'a szem feletti v. melletti rész: szemzug, szemöldökcsont, szemöldök, halánték, homlok' FU.

    Néhányan (Wichmann: FUF 15: 41; E. Itkonen: FUF 21: 167; UAJb. 28: 71; Joki: FUFA 32: 52; MSFOu. 125: 166; Collinder, CompGr. 143, 392 ?-lel; Lytkin, VokPerm. 192) a permi 'homlok' jelentésű szavakban lm, valamint ĺm mássalhangzó-kapcsolattal számolnak, és ezeket szintén a finn kulma szóval és társaival vetik egybe. Mivel azonban a permi szavak nem tartalmazzák a feltett hangkapcsolat szabályos fejleményeit, ez a nézet valószínűtlen.



    Bibliográfia
    • FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
    • Setälä: JSFOu 30/5: 65 = Suomalais-ugrilaisen Seuran Aikakauskirja. Journal de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1886–.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • MUSz 109 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
    • Gombocz: NyK 39: 269 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Németh: NyK 47: 473 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Sauvageot: Rech 98 = Sauvageot, Aurélien, Recherches sur le Vocabulaire des Langues Ouralo-Altaiques. Thése proposée á la Faculté des Lettres de l'Université de Paris. Budapest 1929.
    • SKES = Suomen kielen etymologinen sanakirja. I, Helsinki 1955 [Autor] Y. H. Toivonen; II, 1958 [Autoren] Y. H. Toivonen – Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; III, 1962 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; IV, 1969 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; V, 19
    • Anderson: Stud 215 = Anderson, Nikolai, Studien zur vergleichung der ugro-finnischen und indogermanischen sprachen. I. Dorpat 1879.
    • SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő‘ Szótár. Budapest 1941.
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
    • Bouda: UJb 20: 77 = Ungarische Jahrbücher. 1–23. Berlin 1921–1945 [Fortsetzung UAJb.]
    • VglWb 1: 315 = Donner, O., Vergleichendes Wörterbuch der finnisch-ugrischen Sprachen. Leipzig I, 1874 ; II, 1876; III, 1888.