Uralonet
Institut für Sprachwissenschaft, Ungarische Akademie der Wissenschaften MagyarEnglishDeutsch   InformationenHilfe

  1. kota FU    'sátor, kunyhó, ház'  de 'Zelt, Hütte, Haus'  en 'tent, hut, house'



    UEW № 370 nach laufender Nummer: << vorherig folgend >> neue Suche

    Begriffsklasse: Wohnung. Haus


    Vergleichender Abschnitt - (verwandt)sprachliche Daten
     
    Finnisch  kota 'Zelt, Hütte der Lappen; Viehküche'
     
    Estnisch  koda 'Haus, Gebäude, Vorhaus, Sommerküche der Bauern'Gen. koa
     
    SaamiLkå̄htē 'tent, Lapp hut, Tasche, Beutel'
    Ngoatte -đ- 'tent; Lapp hut'
    Notkuoiht 'tent, Lapp hut, Tasche, Beutel'161
    Akѳit 'Tasche, Beutel, tent, Lapp hut'
    Kldkuѳsitt 'tent, Lapp hut, Tasche, Beutel'161
    Tkı˚ѳitte 'tent, Lapp hut, Tasche, Beutel'161
    Kkı˚ѳitte 'tent, Lapp hut, Tasche, Beutel'
     
    MordwinischEkudo 'Haus, Wohnstube'
    Mkud 'Haus, Wohnstube'
     
    Mari/TscheremissischKBkuδə̑ 'die tscheremissische Sommerhütte'
    Ukuδo 'die tscheremissische Sommerhütte'
    Bkuδo 'ein Haus auf dem Hofe, das zur Sommerzeit als Küche benutzt wird'
     
    Wotjakisch/UdmurtischSka: kor-ka 'Haus'kor 'Balken'
    Sko: vu-ko 'Mühle'vu 'Wasser'
    Skwa 'wotjakische Sommerhütte'
    Kkwala 'wotjakische Sommerhütte'
    Gkorka 'Haus, Stube'kor 'Balken'
     
    Komi/SyrjSka: ker-ka 'Kirche'ker 'Balken'
    Sko: vić-ko 'Kirche'viʒ́ 'Fasten'
    Pku: ker-ku 'Kirche'ker 'Balken'
    Pku: vić-ku 'Kirche'viʒ́ 'Fasten'
    Pku: ko·r-ku 'Kirche'ker 'Balken'
    Pku: ke·r-ku 'Kirche'ker 'Balken'
     
    Chanti/OstjakischVkat 'Haus'OL: 90
    DNχot 'Haus'
    Oχat 'Haus'
     
    Ungarisch ház 'Haus; Familie'Akk. házat
     ëgyház 'Kirche'Altung. id 'heilig'
     haza 'heim, nach Hause; Vaterland, Heimat'
     házas 'verheiratet, verehelicht'
    Altház 'Zimmer'Akk. házat


    Erklärung
    MagyarDeutsch

    L> ? indoeurópai *kata- : avesztai kata- 'kamra, éléskamra, pince', perzsa kad 'ház'. Ősi vándorszó (vö. török kota 'ház', mongol qota(n) 'bekerítés, falu, város, ház', ainu kot 'házhely, tér', tamil kuṭi 'kunyhó, ház'). Vö. még óind kuṭa- 'erőd(ítmény)', óind kuṭi- 'kunyhó'.

    A magyar házas képzett alakot többen (Wichmann: FUF 11: 214; Setälä: FUF 13: 376 ?-lel; Toivonen: FUF 19: 205; Zsirai: MNy. 22: 185) tévesen összekapcsolták a finn kansa 'nép' szóval és családjával. A finn kansa szót lásd a *kansa 'nép, emberek; társ, barát' FP alatt.



    Literatur
    • ÁKE 68, 332 = Munkácsi, Bernát, Árja és kaukázusi elemek a finn-magyar nyelvekben. 1. kötet. Magyar szójegyzék s bevezetésül: a kérdés története. Budapest 1901.
    • Joki: CIFU 106.00 = Congressus Internationalis Fenno-Ugristarum Budapestini habitus 20–24. IX. 1960. Budapest 1963.
    • Thomsen: Einfl 45 = Thomsen, Vilhelm, Über den einfluss der germanischen sprachen auf die finnisch-lappischen. Aus dem dänischen übersetzt von E. Sievers, Halle 1870.
    • Lehtisalo: FUF 21: 13 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • Joki: FUFA 32: 53 = Anzeiger der Finnisch-ugrischen Forschungen [Angaben s. unter FUF]
    • FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
    • Mayrhofer 1: 221, 222 = Mayrhofer, Manfred, Kurzgefaßtes etymologisches Wörterbuch des Altindischen. A Concise Etymological Sanskrit Dictionary. 1–4. Heidelberg 1956, 1963, 1976, 1980.
    • Hunfalvy: MNyszet 2: 300, 4: 214 = Magyar Nyelvészet. 1–6, Pest 1856– [tatsächlich: 1855–] 1861.
    • Fábián: MNyszet 6: 107 = Magyar Nyelvészet. 1–6, Pest 1856– [tatsächlich: 1855–] 1861.
    • Harmatta: MőT 171 = Magyar őstörténeti tanulmányok. Szerk. Bartha Antal, Czeglédy Károly, Róna-Tas András. Budapest 1977.
    • Joki: MSFOu 103: 186, 151: 272 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • MUSz 94 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
    • NyH7
    • Lavotha: NyK 53: 258 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Beke: NyK 56: 284 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • SKES = Suomen kielen etymologinen sanakirja. I, Helsinki 1955 [Autor] Y. H. Toivonen; II, 1958 [Autoren] Y. H. Toivonen – Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; III, 1962 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; IV, 1969 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; V, 19
    • SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő‘ Szótár. Budapest 1941.
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
    • Castrén: Versuch 84 = Castrén, M. Alexander, Versuch einer ostjakischen Sprachlehre nebst kurzem Wörterverzeichnis. 2. verb. Aufl. Hg. von Anton Schiefner, St. Petersburg 1858.
    • VglWb 1: 44 = Donner, O., Vergleichendes Wörterbuch der finnisch-ugrischen Sprachen. Leipzig I, 1874 ; II, 1876; III, 1888.
    • Toivonen: Vir 1927: 49 = Virittäjä. 1–, Helsinki 1897–.
    • Joki: Vir 1955: 278 = Virittäjä. 1–, Helsinki 1897–.