Uralonet
Institut für Sprachwissenschaft, Ungarische Akademie der Wissenschaften MagyarEnglishDeutsch   InformationenHilfe

  1. korɜ, korwa FU    'levél'  de 'Blatt'  en 'leaf'



    UEW № 365 nach laufender Nummer: << vorherig folgend >> neue Suche

    Begriffsklasse: Pflanzenteile


    Vergleichender Abschnitt - (verwandt)sprachliche Daten
     
    ? Finnisch  korva 'Ohr'
     
    Estnisch  kõrv 'Ohr'Gen. kõrva
     
    SaamiNgoarˈve -rv- 'øregrop (på mennesker)'
    Nbœlˈlje-g 'Ohröffnung bei den Menschen'bœlˈlje 'Ohr'
    Ko?kŭ̆ɒr͔̄vʋe 'Stange mit einer von 2 Ästen gebildeten Gabel am oberen Enge...'< Finnisch
    Not?kŭ̆ɒr͔̄vʋe ''< Finnisch
     
    Wotjakisch/UdmurtischSkwar 'Blatt, Baumblatt, blätteriges Gras'
    Gkwar 'Blatt, blätteriges Kraut, Stengel'Wichm [wotj]
     
    Komi/SyrjPečkor 'Blatt (an Bäumen Pflanzen)'
    Vkor 'Blatt (an Bäumen Pflanzen)'
    POkur 'Blatt'
     
    ? Ungarisch elharapódz- 'überhandnehmen, um sich greifen, sich verbreiten'dial. harap
    regharap 'száraz avar, haraszt, lehullott száraz falevelek és ágtörmelék, dürres Gras, trockenes Laubwerk, von Bäumen abgefallene dürre Blätter und Äste, avar- vagy tarlóégés, Gras- od.Stoppelfeldbrand, megégett cserjés, bokros hely, gebrannte strauchige, buschige Stelle'


    Erklärung
    MagyarDeutsch

    A magyar p képző.

    Az egyeztetés csak akkor fogadható el, ha a magyar szó 'száraz avar, haraszt, lehullott száraz falevelek és ágtörmelék' jelentése az eredetibb. Ebben az esetben a magyarban 'levél' → 'száraz avar, haraszt, lehullott száraz falevelek és ágtörmelék' jelentésváltozás történt. Az 'avar- vagy tarlóégés' és 'megégett cserjés, bokros hely' jelentések az olyan összetételekből, mint harapégés 'száraz avar égése', harapgyújtás 'száraz avar meggyújtása' elvonás útján válhattak önállóvá.

    Jelentéstani szempontból bizonytalan, hogy a finn és a lapp szó idetartozik-e. A finn korvalehti 'fülcimpa, fülkagyló' (tkp. 'fül-levél') arra mutat, hogy a fülcimpa és a fülkagyló megnevezésére szolgáló összetételben — hasonlóságon alapuló névátvitellel — előfordulhat egy 'levél' jelentésű szó: ez azonban még nem igazolja azt a feltevést, hogy a finn korva stb. szó az ilyen összetételekből elvonás útján vált volna önállóvá, avagy egy 'levél' jelentésű szóból közvetlenül nyerte volna mai jelentését. Ellenkező irányú névátvitelre létezik biztos példa: cseremisz KB pə·ləš, B pə̑lə̑š 'fül' → 'levél fűféle növényeken' (vö. Beke: FUF 22: 106).

    A Wichmann (JSFOu. 30/6: 23; TscherT 65) és Uotila (SyrjChr. 102 ?-lel) által idevont cseremisz U M B körž 'egyfajta fülbevaló' szó a szóbelseji ö és rž hangkapcsolat miatt nem tartozhat ide.



    Literatur
    • Beitr 209 = Paasonen, H., Beiträge zur finnischugrisch-samojedischen Lautgeschichte Budapest 1917 (Sonderdruck aus Keleti Szemle XIII–XVII).  
    • ESK = Лыткин, В.И. – Гуляев, Е.И. Краткий этимологический словарь коми языка. Москва 1970.
    • E.Itkonen: FUF 31: 161, 280 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • Wichmann: JSFOu 30/6: 23 = Suomalais-ugrilaisen Seuran Aikakauskirja. Journal de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1886–.
    • N.Sebestyén : Melich-Eml 358.00
    • Wiklund: MSFOu 10: 214 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • SKES = Suomen kielen etymologinen sanakirja. I, Helsinki 1955 [Autor] Y. H. Toivonen; II, 1958 [Autoren] Y. H. Toivonen – Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; III, 1962 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; IV, 1969 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; V, 19
    • Uotila: SyrjChr 102 = Uotila, T. E., Syrjänische Chrestomathie mit grammatikalischem Abriss und etymologischem Wörterverzeichnis. Helsinki 1938. (Hilfsmittel für das Studium der finnisch-ugrischen Sprachen. VI).
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
    • VglWb 1: 128, 149 = Donner, O., Vergleichendes Wörterbuch der finnisch-ugrischen Sprachen. Leipzig I, 1874 ; II, 1876; III, 1888.
    • Lytkin: VokPerm 24, 50, 73 = Лыткин, В. И., Исторический вокализм пермских языков Москва 1964.