Uralonet
Institut für Sprachwissenschaft, Ungarische Akademie der Wissenschaften MagyarEnglishDeutsch   InformationenHilfe

  1. kojwa U    'nyír (fn)'  de 'Birke'  en 'birch'



    UEW № 334 nach laufender Nummer: << vorherig folgend >> neue Suche

    Begriffsklasse: Pflanzenarten


    Vergleichender Abschnitt - (verwandt)sprachliche Daten
     
    Finnisch  koivu 'Birke'
     
    Estnisch  kõiv 'Birke'Gen. kõivu
     
    ? SaamiPitekoḁjĕvū 'Birke'JSFOu: 30/5:42 (Setälä)
    Pitekoḁivū 'Birke'
     
    MordwinischEkiľej 'Birke'
    Ekiľeŋ 'Birke'
    Ekiv-: kiv-geŕ 'Birkenrinde'geŕ 'Lindenrinde'
    Ekujme 'Korb'
    Mkelu 'Birke'
    Mkuj-: kuj-geŕ 'Birkenrinde'geŕ 'Lindenrinde'
    Mkujmä 'Korb'
    Mkujvä 'Korb'
    Mkujma 'kétkerekű taliga, nagy faedény; zweirädiger Karren; großes Holzgefäß'
    Mkujńä: śälijeń kujńä 'szilfaháncsból készült kosárka; Körbchen aus Ulmenbast'
     
    Mari/TscheremissischKBkuγi 'Birke'
    KBkoγi 'Birke'
    Ukue 'Birke'
    Bkue 'Birke'
     
    Mansi/WogulischTJkɛ̮̄ľ 'Birke'WV: 95
    TGkē̮ľ 'Birke'
    KUχāľ 'Birke'
    Pkē̮ľ 'Birke'
    Soχāľ 'Birke'
     
    ? Ungarisch hajó 'Schiff'
    reghijjó 'egy embernek való (faderékból vájt teknőforma) ladik; (aus einem Baumstamm gehöhlter trogartiger) Kahn für einen Mann'
    reghijó 'egy embernek való (faderékból vájt teknőforma) ladik; (aus einem Baumstamm gehöhlter trogartiger) Kahn für einen Mann'
    reghíjó 'egy embernek való (faderékból vájt teknőforma) ladik; (aus einem Baumstamm gehöhlter trogartiger) Kahn für einen Mann'
     
    NenetsischOχo 'Birke'Juraksamojedisches: 189
    Wkujku 'Korb aus Birkenrinde (ohne Deckel)'JSFOu: 58/1:8 (Donner – Joki)
    Ljkujku 'Birke'
     
    Enetsisch/Jenissej-Samojedisch kua 'Birke'
    Chkūa 'Birke'JSFOu: 58/1:13 (Donner – Joki)
     
    Tawgy kụa 'Birke'
     
    SelkupischTak͔wǟ 'Birke'
    Tak͔oä 'Birke'
    Turk͔ǟ 'Birke'MSFOu: 122:321 (Lehtisalo)
    Tykä 'Birke'DonnMskr
    Keköe 'Birke'
    Kek͔öe 'Birke'
     
    Kamassisch kujɯ 'Birke'
     kojɯ 'Birke'
     
    Koibalisch kuju 'Birke'MSFOu: 64:31,38 (Klaproth mitg. Donner)
     
    Motorisch ku 'Birke'MSFOu: 64:31,38 (Klaproth mitg. Donner)
     
    Taigi  kúo 'Birke'MSFOu: 64:38 (Klaproth mitg. Donner)


    Erklärung
    MagyarDeutsch

    A finn u, mordvin ĺej, me, vä, ńä, vogul ĺ, magyar ó és talán a cseremisz γi képzők.

    A lapp szó valószínűleg finn jövevényszó.

    A magyar szó, amelynek eredeti jelentése 'fatörzsből kivájt vagy fakéregből készített csónak' lehetett, csak egy 'nyírfa' → 'nyírfakéregből készült kosár, edény, teknő' (vö. mordvin E kujme, nyenyec kujku) → 'hajó' jelentésváltozás feltevése esetén vonható ide. Hasonló jelentésfejlődéshez vö. osztják (323) Ni. χɔp 'csónak', vogul (WV 95) TJ kɛ̮̄p ~ osztják (324) Ni χɔpjuχ 'nyárfa (telepített)', vogul (MSz.) χɑ̄pχä 'nyárfa'; finn haapa 'nyárfa' ~ haapio 'nyárfából készült csónak'; észt ruup 'kis uszály, lapos csónak' ~ 'fakéregből készült bogyógyűjtő kosár'; norvég kane 'egyfajta héj' ~ német Kahn 'csónak'; ófelnémet scif 'hajó' ~ 'edény'. Bizonytalan, hogy a magyar szó idetartozik-e, mert a törökből való származtatása is szóba jöhet: vö. török qayiq 'csónak'. A török q ~ magyar h hangmegfelelés arra utal, hogy a magyar hajó 'hajó' szó a magyar nyelv török jövevényszavainak legrégebbi rétegébe tartozik.

    A magyar szót többen (Munkácsi: NyK 23: 89, 120, 25: 271, Ethn. 4: 268; NyH7; SzófSz.; FUV)  a vogul χɑ̄p 'hajó' és osztják χōp, χɑ̄p 'csónak, ladik' szavakkal egyeztették. Ez hangtani nehézségek miatt nem fogadható el. Az obi-ugor szavakat lásd *kappɜ 'feldolgozható fafajta: nyárfa, rezgőnyárfa, jegenyefenyő' FU alatt.



    Literatur
    • Moór: AEthn 12: 7 = Acta Ethnographica Academiae Scientiarum Hungaricae. 1–, Budapest 1950–.
    • Beitr 283 = Paasonen, H., Beiträge zur finnischugrisch-samojedischen Lautgeschichte Budapest 1917 (Sonderdruck aus Keleti Szemle XIII–XVII).  
    • Vámbéry: ÉrtNySzt 12/5: 61 = Értekezések a Magyar Tudományos Akadémia [später: Akadémia] Nyelv- és Széptudományi Osztálya köréből. (1–) 3, Pest 1870– [tatsächlich: 1868– ] 1873: 4–26, Budapest 1875–[tatsächlich 1873–] 1949.
    • Setälä: FUFA 12: 120 = Anzeiger der Finnisch-ugrischen Forschungen [Angaben s. unter FUF]
    • FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
    • Setälä: JSFOu 30/5: 42 = Suomalais-ugrilaisen Seuran Aikakauskirja. Journal de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1886–.
    • Sinor: MNy 57: 169 = Magyar Nyelv. 1–, Budapest 1905–.
    • Moór: MNy 58: 40 = Magyar Nyelv. 1–, Budapest 1905–.
    • Bárczi: MSFOu 125: 26 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
    • Toivonen: MSFOu 52: 314 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • Budenz: NyK 10: 82, 113 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Sauvageot: Rech 95 = Sauvageot, Aurélien, Recherches sur le Vocabulaire des Langues Ouralo-Altaiques. Thése proposée á la Faculté des Lettres de l'Université de Paris. Budapest 1929.
    • SKES = Suomen kielen etymologinen sanakirja. I, Helsinki 1955 [Autor] Y. H. Toivonen; II, 1958 [Autoren] Y. H. Toivonen – Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; III, 1962 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; IV, 1969 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; V, 19
    • Castrén: Suomi 1845: 179
    • Lindström: Suomi 1852: 43
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
    • VglWb 1: 30 = Donner, O., Vergleichendes Wörterbuch der finnisch-ugrischen Sprachen. Leipzig I, 1874 ; II, 1876; III, 1888.
    • Räsänen: Vir 1947: 167 = Virittäjä. 1–, Helsinki 1897–.