Uralonet
MTA Nyelvtudományi Intézet MagyarEnglishDeutsch   InformációkSúgó

  1. koj-mɜ (koje-mɜ) U    'férfi, ember'  de 'Mann, Mensch'  en 'man, human'



    UEW № 332 Sorszám szerint: << Előző Következő >> Új keresés

    Fogalomkör: Vadászat. Halászat


    Egyeztető rész - (leány)nyelvi adatok
     
    ? udmurt/votják kum: sara-kum 'Syrjäne'Wied [wotj]
    Skum: vi̮ži̮-kum 'Verwandte, Freunde'vi̮ži̮ 'Wurzel, Geschlecht, Stamm'
    Mvi̮ži̮-kumi̮ 'Verwandte, Freunde'vi̮ži̮ 'Wurzel, Geschlecht, Stamm'
     
    ? komi/zürjénSkomi 'Syrjäne'
    Pkomi 'Permjake'
    POko·mi 'Permjak'
     
    manysi/vogulTJkom 'Mann'WV: 185
    KUχom 'Mann'
    KUχoməj- 'sich verheiraten'
    Pkum 'Mann'
    Pki̮m 'Ehemann'
    Pki̮məj- 'sich verheiraten'
    Soχum 'Mann'
     
    magyar hím 'Männchen; männlich'Akk. hímët
    Alt 'Männchen; männlich'Akk. hímot
    ÚESz.hím
     
    szölkupTak͔up 'Mensch'
    Tak͔um 'Mensch'
    Turk͔up 'ihminen, mies, puoliso; Mensch, Mann, Gatte'MSFOu: 122:320 (Lehtisalo)
    Tykop 'ihminen, mies, puoliso; Mensch, Mann, Gatte'Gen. kunDonnMskr
    Kek͔um 'ihminen, mies, puoliso; Mensch, Mann, Gatte'


    Magyarázat
    MagyarDeutsch

    Wotj. i̮ und syrj. i sind wahrscheinlich Diminutivsuffixe. Wotj. kum ist durch Vermischung mit dem russ. Lehnwort (Wied.) kum 'Gevatter' entstanden.

    Im ung. Wort ist eine Lautentwicklung FU *o > urung. *i̮ > i eingetreten.

    Das zweite Glied von wotj. vi̮ži̮-kum bedeutete wohl 'Mensch' und ist identisch mit dem zweiten Glied des zum Volksnamen gewordenen sara-kum und mit dem syrj. Volksnamen komi.

    Die eventuelle Zugehörigkeit von syrj. komi zu einem anderen etymologischen Zusammenhang (wotj. kam 'der Kama-Fluß', syrj. kom-mu 'die Gegend von Čerdyn; Прикамьe' finn. kymi 'Fluß, Strom') — s. *kȣ̈mɜ (*kämɜ) 'Fluß, Strom' FU — scheint wegen lautlicher Schwierigkeiten unwahrscheinlich.

    Das U Grundwort ohne Suffix s. unter *koje 'Mann, Mensch' U und die Ableitung mit dem Ableitungssuffix *ra unter *koje-ra 'Männchen' U. Die eventuelle Form der Wortfamilie mit dem determinierenden Element *-ćɜ s. unter *kuśɜ (*koje-ćɜ) 'zwanzig' FU.



    Bibliográfia
    • Jacobsohn: ArUgrof 173 = Jacobsohn, Hermann, Arier und Ugrofinnen. Göttingen 1922.
    • Beitr 14, 53 = Paasonen, H., Beiträge zur finnischugrisch-samojedischen Lautgeschichte Budapest 1917 (Sonderdruck aus Keleti Szemle XIII–XVII).  
    • Setälä: FUFA 12: 16 = Anzeiger der Finnisch-ugrischen Forschungen [Angaben s. unter FUF]
    • FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
    • Collinder: IUrSprg 61 = Collinder, Björn, Indo-uralisches sprachgut. Uppsala 1934 (Uppsala Universitets Ársskrift 1934. Filosofi, sprákvetenskap och historiska vetenskaper. 1).
    • Setälä: JSFOu 30/5: 88, 103 = Suomalais-ugrilaisen Seuran Aikakauskirja. Journal de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1886–.
    • Mark: MNy 24: 88 = Magyar Nyelv. 1–, Budapest 1905–.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • MUSz 99 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
    • NyH7
    • Németh: NyK 47: 69 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Zsirai: NyK 53: 68 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Fokos: NyK 55: 249 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Rédei: NyK 67: 331 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Sauvageot: Rech 98 = Sauvageot, Aurélien, Recherches sur le Vocabulaire des Langues Ouralo-Altaiques. Thése proposée á la Faculté des Lettres de l'Université de Paris. Budapest 1929.
    • SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő‘ Szótár. Budapest 1941.
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
    • VglWb 1: 337 = Donner, O., Vergleichendes Wörterbuch der finnisch-ugrischen Sprachen. Leipzig I, 1874 ; II, 1876; III, 1888.
    • Hunfalvy: VogF 285, 294 = Hunfalvy, Pál, A' Vogul föld és nép. Reguly Antal hagyományaiból kidolgozta -. Pest 1864 (Reguly Antal hagyományai, 1).