Uralonet
MTA Nyelvtudományi Intézet MagyarEnglishDeutsch   InformációkSúgó

  1. kere FU    'kör, gyűrű, karika, abroncs'  de 'Kreis, Ring, Reifen'  en 'circle, ring, hoop, tire'



    UEW № 288 Sorszám szerint: << Előző Következő >> Új keresés

    Fogalomkör: Kör


    Egyeztető rész - (leány)nyelvi adatok
     
    finn keri 'krets omkrets, rundel, rand,, kant omkring ngt; Kreis, Umkreis, Rand, Kante um etw. herum'Gen. kerin
     
    észt keri 'Rädchen, Sprindelrädchen, Sporenrädchen'
     kere 'Leib, Körper, Rumpf'Gen. kere
     
    számi/lappLkieras 'Hornring am Ende der Fangleine; die Schlinge, die sich um das Rentier schnürt, wenn man es mit der Fangleine fängt (nicht Hornring)'
    Nskierˈro- -rr- 'wooden disk used as a hoop by children; cartwheel'
     
    udmurt/votjákSkuri̮ 'Kupferring'
     
    komi/zürjénUdkor 'ободок обечка (напрю решета, лукошка) (s. u. вopч)'Сравнительный: siehe unter! Ворч
     
    magyar köré 'um'
     körül 'umher, ringsherum'
     környék 'Gegend, Umgegend, Umgebung'
     körül 'um, um.... herum'
    ÚESz.kör
    ÚESz.körül


    Magyarázat
    MagyarDeutsch

    Az első, vagylagosan szóba jöhető lapp szó as eleme képző. A magyar é latívusz-, az ül ablatívuszrag.

    A második lapp szó szókezdő s hangja másodlagos.

    A magyar alapszó *kör 'kör, gyűrű' lehetett, de ez az ómagyarban nem fordul elő. A mai kör 'kör, kerek' 18. századi elvonás eredménye.

    Hangutánzó/hangfestő?

    A vogul (MSz.) N kēr : int -kēr 'orsókarika' (Toivonen: Vir. 1918: 77; FUV; SKES) szó nem tartozik ide, utótagja azonos a 'vas' jelentésű szóval.

    Az első szótagi magánhangzója miatt tévesen idevont magyar kerül- 'kerül' szót lásd a *kerä 'kerek, forgó; forog, fordít, forgat' FU alatt.

    A szölkup Ta. kerэ 'szegély, alsó szegély' szó jelentése miatt nem tartozik ide.



    Bibliográfia
    • Simonyi: Hat 2: 90 = Simonyi, Zsigmond, A magyar határozók. 1–2. Budapest 1888–1892.
    • Fábián: MNyszet 1: 85, 6: 109 = Magyar Nyelvészet. 1–6, Pest 1856– [tatsächlich: 1855–] 1861.
    • T.I.Itkonen: MSFOu 58: 43 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • MUSz 18 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
    • Rédei: NyK 70: 156 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • NyÚSz = Szily, Kálmán, A magyar nyelvújítás szótára. 1–2. Budapest 1902–1908.
    • SKES = Suomen kielen etymologinen sanakirja. I, Helsinki 1955 [Autor] Y. H. Toivonen; II, 1958 [Autoren] Y. H. Toivonen – Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; III, 1962 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; IV, 1969 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; V, 19
    • Lindström: Suomi 1852: 38
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
    • VglWb 1: 167 = Donner, O., Vergleichendes Wörterbuch der finnisch-ugrischen Sprachen. Leipzig I, 1874 ; II, 1876; III, 1888.
    • Toivonen: Vir 1918: 77 = Virittäjä. 1–, Helsinki 1897–.
    • Liimola: Vir 1957: 191 = Virittäjä. 1–, Helsinki 1897–.