Uralonet

kaĺwɜ FU 'bőrke, hártya, pikkely' de 'Häutchen, Membran, Schuppe' en 'cuticle, membrane, scale'

UEW № 232 By No.: << Previous Next >> New search

Lexical field: Körperteile

Set of correspondences


Finnish		kalvo 'dünne Haut, Häutchen; kaihi (silmissä); Star (im Auge)'

Estonian	reg	kale 'Star (im Auge), Mal auf dem Auge, grauer Star'
	reg	kalu 'Star (im Auge), Mal auf dem Auge, grauer Star'

Livonian		kaľ̄́ɢ 'Star im Auge; Schimmel auf dem Bier'	Kett [liv]
		kal̄ɢ 'Star im Auge; Schimmel auf dem Bier'
		kaľ̄́k 'Star im Auge; Schimmel auf dem Bier'
		kal̄k 'Star im Auge; Schimmel auf dem Bier'

? Udmurt/Votyak	S	kiľ 'die dünnen, gelben, sich abschälenden Schuppen an der Rinde der Tannenbäume; Spreu; die Schuppen auf dem Kopfe'
	G	kiľ 'Kopfkleie'	Wichm [wotj]

? Komi/Zyryan	S	kiľ 'Kopfkleie, Schinn; oberstes dünnes Häutchen der Birkenrinde'
	P	kiľ 'Kopfkleie, Schinn; oberstes dünnes Häutchen der Birkenrinde'
	PO	kiľ 'Kopfkleie; шелуха (на березе), перхоть'

Khanty/Ostyak	V	kăľi̮ 'Grind, Ausschlag (auf dem Kopf); eine Hautkrankheit, die den Haarwuchs zerstört'	Ostjakisches: 382
	Kr	χăt́əχ 'Schuppe (auf dem Kopf)'
	O	χăľəp 'Membran (die sich von der Haut ablöst), Schuppe (auf dem Kopf od. auf der Außenseite der Birkenrinde)'

Mansi/Vogul	T	khaľp : pѳŋ-khaľp 'fejkorpa; die Schuppen auf dem Kopf'	MK3
	So	χaľəp 'die weiße Haut auf der Birkenrinde'	FUF: 20:66 (Kannisto mitg. Toivonen)

Hungarian		hályog 'Star, Augenstar'
	reg	hajag 'Star, Augenstar'
	reg	halyag 'Star, Augenstar'
	reg	hálog 'Star, Augenstar'

Commentaries

A finn o, lív a, k, osztják i̮, χ, p, vogul p és magyar g képzők.

A permi szavak csak egy az ĺ hatására végbement *i̮ > i hangváltozás esetén tartoznak ide. Eredeti i esetén egy másik etimológiához sorolandók. A permi szavakhoz lásd még *keδ̕e 'bőr, irha, bőr (anyagnév), héj' FU.

A többek által (MUSz. 85; VglWb. 206; Toivonen: FUF 20: 66; FUV) idevont lapp N gɑ̄lla- 'fátyolossá válik (a szem)' eredeti *l hangja miatt nem tartozik ide.

Többen (Simonyi: Nyr. 46: 70; Horger: MSzav 81; SzófSz.) a magyar hályog szót a hólyag 'hólyag' alak- és jelentésváltozatának tartják (lásd *kupla 'buborék; buborékot vet' FU); ezeket azonban hangtani és jelentéstani okok miatt külön kell választani egymástól.

Bibliography

Collinder: CompGr 122 = Collinder, Björn, Comparative Grammar of the Uralic Languages. Stockholm 1960.
Toivonen: FUF 20: 66 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
Liimola: FUF 26: 87 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
Benkő: LyTört 9 = Benkő, Loránd, A magyar ly hang története. Budapest 1953 (NytudÉrt. 1).
Hunfalvy: MNyszet 2: 211 = Magyar Nyelvészet. 1–6, Pest 1856– [tatsächlich: 1855–] 1861.
MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
MUSz 85 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
Beke: Nyr 63: 44 = Magyar Nyelvőr. 1–, Budapest 1872–.
SKES = Suomen kielen etymologinen sanakirja. I, Helsinki 1955 [Autor] Y. H. Toivonen; II, 1958 [Autoren] Y. H. Toivonen – Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; III, 1962 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; IV, 1969 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; V, 19
TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
VglWb 1: 206 = Donner, O., Vergleichendes Wörterbuch der finnisch-ugrischen Sprachen. Leipzig I, 1874 ; II, 1876; III, 1888.
Lytkin: VokPerm 179 = Лыткин, В. И., Исторический вокализм пермских языков Москва 1964.