Uralonet

kupla FU 'buborék; buborékot vet' de 'Schaumblase; Blasen werfen' en 'bubble (n intr)'

UEW № 413 Sorszám szerint: << Előző Következő >> Új keresés

Fogalomkör: Víz

Egyeztető rész - (leány)nyelvi adatok


finn		kupla- 'Wasserblase, Fischblase, Beule, Geschwulst'
		kuula 'Blase, Beule, Geschwulst'
		kuplaa- 'slå l. göra blåsor bläddror upsstiga såsom bubbla på vattnet; Blasen bilden an der Oberfläche des Wassers schwimmen'
		kupli- 'slå l. göra blåsor bläddror upsstiga såsom bubbla på vattnet; Blasen bilden an der Oberfläche des Wassers schwimmen'
		kuulo 'Blase, Beule, Geschwulst'

észt		kubl 'Bläschen, Pustel, Beule'	Gen. kublu, kubli, kubla
		kuple- 'Blasen werfen, aufkochen'
		kuplik 'kleines Insekt auf dem Wasser'

számi/lapp	Wfs	Go̬bo̬ʌuo͕ 'Lunge'		341879
	N	goblo 'pulmo'		Friis
	I	kuʙlihaᴅ́ᴢ̌́ 'irgendeine Wasserlarve'		JSFOu: 32/3:11
	Kld	koble- 'auf dem Wasser fließen'		385

mari/cseremisz	KB	kə̑wə̑l 'Wasserblase'
	U	kuwə̑l 'Wasserblase'

hanti/osztják	V	komḷəŋ 'Fischblase'		OL: 115
	V	kaməḷki̮ 'Käfer, (auch) Wassserkäfer'		OL: 121
	Vj	jĕŋki kŏmḷəŋ 'Wasserblase, Schwiele'		OL: 305
	DN	χŏməlsŏχ 'Fischblase'	sŏχ 'Fell'	OL: 115
	DN	χŏməlχaj 'Käfer, Wassserkäfer'		OL: 121
	Kr	χŏmləχint- 'Wasserblasen bilden (z.B. eine verbrannte Stelle)'		OL: 303
	Ko	χŏməl 'Blase, Pustel, Schwiele, Hühnerauge'		PD: 489
	O	χămlȧś 'Käfer, (auch) Wasserkäfer'		OL: 121
	Ni	χŏmlasŏχ 'Fischblase'	sŏχ 'Fell'	115

manysi/vogul	TJ	kɛ̮wl- 'schwimmen'		WV: 101
	P	ki̮wləp 'eine gegen den Strom gelegte Reuse (eig. Schwimmende Reuse)'		WV: 101
	LM	ki̮wəlmt- 'flußabwärts zu gleiten beginnen (vom Fische)'		WV: 101
	VN	kamlākt 'Käfer'		FUF: 14:66 (Kannisto)
	So	χiwl- 'flußabwärts gleiten'		WV: 101

? magyar		hólyag 'Blase; Harnblase; Wasserblase; aufgeblasener großmäuliger Hohlkopf;'
	reg	hójig 'Fischblase'		ÚMTsz
	reg	hupalag ''kidudorodás, kelevény, daganat, kinövés; Schwellung, Wulst, Furunkel, Geschwulst, Auswuchs'
	reg	hojog 'Fischblase'
	reg	holag 'Fischblase'
	reg	hulyag ''
	reg	hóu̯jag 'Fischblase'
	reg	huppalag ''kidudorodás, kelevény, daganat, kinövés; Schwellung, Wulst, Furunkel, Geschwulst, Auswuchs'		ÚMTsz
	reg	hupolag ''kidudorodás, kelevény, daganat, kinövés; Schwellung, Wulst, Furunkel, Geschwulst, Auswuchs'		ÚMTsz
	reg	hupalag ''kidudorodás, kelevény, daganat, kinövés; Schwellung, Wulst, Furunkel, Geschwulst, Auswuchs'		ÚMTsz
	reg	kupalag ''kidudorodás, kelevény, daganat, kinövés; Schwellung, Wulst, Furunkel, Geschwulst, Auswuchs'		ÚMTsz
	reg	hupojag ''kidudorodás, kelevény, daganat, kinövés; Schwellung, Wulst, Furunkel, Geschwulst, Auswuchs'		ÚMTsz
	ÚESz.	hólyag

Magyarázat

A magyar g képző.

Az osztják V komḷəŋ 'halhólyag' stb. és vogul kamlɑ̄kt 'bogár' szavak m eleme szabálytalan, ugyanis p volna várható. De vö. osztják (957) V čowčək, DN čapčə ~ Ni šumšə, Kaz. šǫmšĭ 'fekete ribizli'.

A magyar hólyag szóban talán a *kupla > > *χuwla-g > *huu̯lag > *hou̯lag > hólag fejlődés mehetett végbe. A nyj. hupolyag szó a hangutánzó/hangfestő szavakra jellemző nyomatékosító geminálódással vagy esetleg nyelvjárási különfejlődés eredményeképpen átléphetett az eredeti *pp hangkapcsolatot tartalmazó szavak közé. Ha a magyar hólyag és nyj. hupolyag szavak összeratoznak, akkor a hangalaki elkülönüléssel együtt jelentéshasadás is bekövetkezett. A magyar hupolyag szóhoz lásd még *kuppa 'kelés, daganat' FU. Ez ellen a feltételezés ellen szól az a tény, hogy a hólyag szó ómagyar j-s írásmódja egy eredeti *j előzményre utal (ly < j); így az is kérdéses, hogy a magyar szó idetartozik-e.

Az eredeti jelentésből egyrészt a 'vízen úszó valami (pl. bogár)', 'vízhólyag', 'kelés', 'halhólyag', 'tüdő' jelentések, másrészt a 'a vízen lebeg, úszik' jelentések fejlődhettek ki.

Nomenverbum.

Hangutánzó/hangfestő

Bibliográfia

Munkácsi: Ethn 4: 168 = Ethnographia. 1–, Budapest 1890–.
Hunfalvy: FMSz 32 = Hunfalvy, Pál, Finn és magyar szók egybehasonlítása. Pest 1853.
Toivonen: FUF 20: 56 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
E.Itkonen: FUF 31: 167 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
Wichmann: FUF 7: 51 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
Bárczi: Htört2 84, 124 = Bárczi, Géza, Magyar hangtörténet. 2., bővített kiadás. Budapest 1958 (EMNyp).
Benkő: LyTört 71 = Benkő, Loránd, A magyar ly hang története. Budapest 1953 (NytudÉrt. 1).
Bárczi: MNy 49: 391 = Magyar Nyelv. 1–, Budapest 1905–.
Wichmann: MNy 4: 396 = Magyar Nyelv. 1–, Budapest 1905–.
T.I.Itkonen: MSFOu 39: 116 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
MUSz 107 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
NyH7
Beke: Nyr 63: 45 = Magyar Nyelvőr. 1–, Budapest 1872–.
Sauvageot: Rech 41 = Sauvageot, Aurélien, Recherches sur le Vocabulaire des Langues Ouralo-Altaiques. Thése proposée á la Faculté des Lettres de l'Université de Paris. Budapest 1929.
SKES = Suomen kielen etymologinen sanakirja. I, Helsinki 1955 [Autor] Y. H. Toivonen; II, 1958 [Autoren] Y. H. Toivonen – Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; III, 1962 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; IV, 1969 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; V, 19
TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
Toivonen: Vir 1934: 400 = Virittäjä. 1–, Helsinki 1897–.
E.Itkonen: Vir 1938: 457 = Virittäjä. 1–, Helsinki 1897–.