A vogul l, γl, magyar l, g képzők.

A vogul nyelvjárások közötti első szótagi magánhangzó-megfelelések nem szabályosak.

Az egyeztetés az eltérő jelentések miatt bizonytalan. Ha a magyarban a nyelvjárási jelentés csak később alakult ki, akkor az etimológia a '(el)beszélget' → 'becéz, kényeztet' → 'csókol' jelentésváltozás esetén lehet helyes.

Hangutánzó/hangfestő.

A cseremiszben palatális magánhangzók mellett gyakran történik *t > c, ć hangváltozás, pl.: cseremisz U M B tić 'tele' (lásd täwδɜ (tälkɜ) 'teljes, telt, tele, egész' FU); ablatívuszrag -lec, -leć < *-let (< *-lta/ *-ltä) erγə̑č '(a) fiad' (PxSg2) wəc, U wić 'öt' < *wit. 

A votják S K kwaj-, (Wichm.) G kwajị̑- 'hízik' szavak is ehhez az etimológiához vonhatók. Az *o̭ hang az őspermi korra nyíltabbá válhatott. A hangváltozás a következőképpen mehetett végbe: korai őspermi *kuje (a nyíltsági fok változása után bekövetkező magánhangzó-harmónia hatására) > *kuja > > kései őspermi *ko̭ji̮ > *ku̯o̭ji̮ > votják kwajị̑-, kwaj-. A votják ke̮j, kȯj 'háj, szalonna' szavakban a rákövetkező y hang hatására *o̭>*ȯ̭ hangváltozás feltételezhető. Ennek következtében a votjákban a következő jelentésbeli különbség keletkezett: ke̮j 'háj, szalonna' ~ kwaj- 'hízik'.

A lappban őslapp 'ajak' → 'perem, él(e vminke), irány' jelentésváltozás ment végbe. Vö. mordvin M tə̑rva 'ajak' ~ 'perem, él(e vminek)'. A 'száj' ~ 'ajak' jelentéskapcsolathoz vö. osztják V lul 'száj' ~ (1103) lul-köγ 'Alaun, blauer Alaun?, Vitriol, blauer »Stein«, mit dem die Lippen bestrichen werden', Trj. лuл-pěлəm 'ajak' (pěлəm 'ajak'); zürjén S vom, P e̮m 'száj', votják S i̮m azon. ~ magyar ajak 'Lippe'; finn turpa 'Schnauze, Maul' ~ mordvin E M turva, E torva 'ajak'; orosz губá 'ajak' ~ ukrán húba 'száj' (Vasmer, REtWb. 1: 317), orosz pom 'száj' ~ cseh ret 'ajak' (a.a.O. 2: 539), orosz ycmá (Pl.) 'száj' ~ óind ṓṣṭhas 'ajak' (a.a.O. 3: 191— 192).