Uralonet
Institut für Sprachwissenschaft, Ungarische Akademie der Wissenschaften MagyarEnglishDeutsch   InformationenHilfe

  1. mänɜ Ug    'vmilyen állat'  de 'irgendein Tier'  en 'a kind of animal'



    UEW № 1804 nach laufender Nummer: << vorherig folgend >> neue Suche

    Begriffsklasse: Tierarten


    Vergleichender Abschnitt - (verwandt)sprachliche Daten
     
    ? Chanti/OstjakischNimanəŋ 'Herde von Rentieren Pferden, Kühen'525
     
    ? Ungarisch mén 'Hengst'
     ménes 'Gestüt'
    regmínes 'Gestüt'
    Altmínes 'Pferd'


    Erklärung
    MagyarDeutsch

    Az osztják ŋ denominális melléknévképző.

    Az osztják Ni. a (< ősosztják *ä) alapján ugor nyílt *ä tehető fel. A magyar nyj. mínes szó í eleme — mivel a mén tőnek nincsen rövid e-vel hangzó változata — azzal magyarázható, hogy egyes nyelvjárásokban átkerült az í-ző szavak közé.

    Az egyeztetés csak akkor fogadható el, ha az osztják *män- alapszó jelentése 'egy fajta állat (rénszarvas, ló vagy tehén)' volt.

    A magyar szó talán hangrendi átcsapással — feltehetőleg az ősmagyar korban — keletkezett változata a magyar mony szónak (lásd *muna 'tojás; here' U). Vö. magyar mony 'here' ~ nyj. monyas 'mén, bika'.

    A magyar szó oszét (moinä, moi 'férfi, férj') származtatása (Munkácsi: KSz. 5: 318; Munkácsi: Ethn. 42: 14; Sköld, OssLw. 30) további vizsgálatokat igényel.



    Literatur
    • Toivonen: FUF 28: 97 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.