Uralonet

muna U 'tojás; here' de 'Ei; Hode' en 'egg; testicles'

UEW № 561 Sorszám szerint: << Előző Következő >> Új keresés

Fogalomkör: Testrészek

Egyeztető rész - (leány)nyelvi adatok


finn		muna 'ägg, testikel; Ei, Testikel, Hode'

észt		muna 'ägg, testikel; Ei, Testikel, Hode'

számi/lapp	L	månnē 'egg'
	N	mânne ~ mǫnne '(bird's) egg'	? . n
	Not	mѳinn 'egg'		Kuollan: 2000
	Kld	mainn 'egg'		Kuollan: 2000
	T	mainne 'egg'		Kuollan: 2000

mordvin	E	mona 'Hode'		Beitr: 20
	M	mona 'Hode'		Beitr: 20

mari/cseremisz	KB	mə̑nə̑ 'Ei'
	U	muno 'Ei'
	B	muno 'Ei, Hoden'

hanti/osztják	V	moṇ 'penis'		Ostjakisches: 523
	DT	măn 'Hode'		Ostjakisches: 523
	O	mon 'Hode'		Ostjakisches: 523

manysi/vogul	TJ	man 'Hode'		Kannisto, Mskr
	KU	man 'Hode'		Kannisto, Mskr
	P	mon 'Hode'		Kannisto, Mskr
	So	mūŋi 'яйцо'		Kannisto, Mskr
	LO	mon 'Hode'		Kannisto, Mskr

magyar		mogyoró 'Haselnuß, (dial.) Kartoffel'
	reg	mony 'Ei, Hode; männliches Glied, Same des Mannes (Szegsz)'
	reg	monyas 'Legehenne; Hengst; Stier'
	ÚESz.	mogyoró
	ÚESz.	mony

? nyenyec	Lj	mānī 'Sack, Beutel; Hodensack'		Juraksamojedisches: 253

enyec		mona 'Ei'
	K	mona 'Ei'		JSFOu: 58/1:124 (Donner-Joki)

nganaszan		manu 'Ei'

szölkup	TaU	må̄ne 'penis'		DonnMskr
	Ty	man 'penis'		DonnMskr
	Ke	mane 'penis'		Donner: Joki Vir. 1950:161

kamassz		munə̑j 'Ei'
		munuj 'Ei'

kojbál		муны 'Ei, Hode'		Janhunen, SW: 86

Magyarázat

A kamassz j denominális névszóképző.

A vogul So. mūŋi az n és γi denominális névszóképző kapcsolatából keletkezhetett.

A magyar mony szóban szó végi *n > ny, a mogyoró (nyj. monyorú, manyarú) származékban pedig *n > ny > gy hangváltozás történt.

A nyenyec szó csak akkor tartozhat ide, ha 'zsák, zacskó' jelentése másodlagos.

Bibliográfia

Gyarm: Aff 76, 163, 204, 216, 274 = Affinitas lingvae Hvngaricae cvm lingvis Fennicae originis grammatice demonstrata. Nec non vocabvlaria dialectorvm Tataricarvm et Slavicarvm cvm Hvngarica comparata. Avctore Samvele Gyarmathi. Gottingae 1799.
Beitr 20 = Paasonen, H., Beiträge zur finnischugrisch-samojedischen Lautgeschichte Budapest 1917 (Sonderdruck aus Keleti Szemle XIII–XVII).
Collinder: CompGr 134 = Collinder, Björn, Comparative Grammar of the Uralic Languages. Stockholm 1960.
Sajn: Dem 63, 113 = Sajnovics, Joannis, Demonstratio. Idioma Ungarorum et Lapponum idem esse. Tyrnaviae [1771?].
FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
Setälä: JSFOu 30/5: 55 = Suomalais-ugrilaisen Seuran Aikakauskirja. Journal de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1886–.
Lehtisalo: MSFOu 72: 11 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
MUSz 629 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
NyH7
Halász: NyK 24: 447 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
Gombocz: NyK 39: 270 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
SKES = Suomen kielen etymologinen sanakirja. I, Helsinki 1955 [Autor] Y. H. Toivonen; II, 1958 [Autoren] Y. H. Toivonen – Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; III, 1962 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; IV, 1969 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; V, 19
Lindström: Suomi 1852: 61
Janhunen: SW 86 = Janhunen, Juha, Samojedischer Wortschatz. Gemeinsamojedische Etymologien. Helsinki 1977 (Castrenianumin toimitteita. 17).
TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
Räsänen: Vir 1947: 166 = Virittäjä. 1–, Helsinki 1897–.