Uralonet

jȣrɜ Ug 'kaparóvas, gyalu; kapar, vakar, gyalul' de 'Schabeisen, Hobel; schaben, hobeln' en 'iron scraper, plane (instrument); scrape (vt), plane, dress'

UEW № 1764 Sorszám szerint: << Előző Következő >> Új keresés

Fogalomkör: Szerszám. Fegyver, Tevékenység

Egyeztető rész - (leány)nyelvi adatok


? manysi/vogul	TJ	jar 'Schabeisen'	FUF: 30:263
	TJ	jark- 'schaben, hobeln, schnitzen'
	KU	jar 'Schabeisen'	Kannisto: mitg. Liim FUF, 263
	KU	jarγ- 'schaben, hobeln, schnitzen'
	P	jarə 'Schabeisen'	FUF: 30:263
	P	jarr- 'schaben, hobeln, schnitzen'
	So	jor 'Schabeisen'	FUF: 30:263
	So	jorγ- 'schaben, hobeln, schnitzen'

magyar		gyalu 'Hobel'
		gyalul- 'hobeln'
	reg	gyaló 'Hobel'
	reg	gyallú 'Hobel'
	reg	gyalló 'Hobel'
	reg	gyallani 'hobeln'
	reg	gyarol- 'holben'
	Alt	galultatot 'hobeln'	BécsiK: 110
	ÚESz.	gyalu

Magyarázat

A magyar u, ó és ú képzők.

A fent említett szavak csak akkor tartozhatnak össze egymással, ha a magyar (nyj.) gyarol- 'gyalul' ige r eleme volt az eredeti mássalhangzó, és a gyakoribb alakok l hangja rl >, ll valamint r > l hasonulás eredménye, ami azonban kevéssé valószínű, mivel a régi nyelvi adatok is l hangot tartalmaznak. Az ugor összetartozásnál sokkal valószínűbb azonban az, hogy a magyar szavak csuvas eredetűek (< *ďž́ïlaγ, *ďž́ïlïγ 'gyalu', vö. altaji, toboli tatár yïs- 'dörzsöl, ledörzsöl, simává tesz, políroz, gyalul', baskír yïšqï 'eszterga').

Nomenverbum?

Bibliográfia

Németh: AOH 18: 58 = Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae. 1–, Budapest 1950–.
MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
Munkácsi: Nyr 62: 66 = Magyar Nyelvőr. 1–, Budapest 1872–.
TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.