Az Uralothek alapján |
számi/lapp | L | vuoŋasti- -gŋ- '(einen Hund) mit Maulkorb versehen' | |||||
N | vuoŋâs 'halter or band on the muzzle of a dog, to prevent it from bitingreindeer' | Gen. -gŋ- | |||||
mordvin | E | oŋ- 'Gebiß am Zaum' | Pl. onkśt́ | ||||
E | oj- 'Gebiß am Zaum' | Pl. ojkst | |||||
M | ov- 'Gebiß am Zaum' | Pl. ovks | |||||
? mari/cseremisz | KB | äŋ 'Mündung' | |||||
B | aŋ 'Öffnung des Sacks' | ||||||
udmurt/votják | S | i̮m 'Mund, Öffnung, Mündung' | |||||
K | ə̑m 'Mund, Öffnung, Mündung' | ||||||
G | ị̑m 'Mund' | ||||||
komi/zürjén | Ud | ve̮m 'Mund, Öffnung, Mündung' | |||||
S | vom 'Mund, Öffnung' | ||||||
P | e̮m 'Mund, Öffnung' | ||||||
PO | u̇m 'Mund' | ||||||
hanti/osztják | V | ǒŋ 'Mund, Mündung (einer Reuse, einer Flasche, eines Flusses u. a.)' | |||||
DN | oŋ 'Mund, Mündung (einer Reuse, einer Flasche, eines Flusses u. a.)' | ||||||
O | uŋ 'Mund, Mündung (einer Reuse, einer Flasche, eines Flusses u. a.)' | ||||||
magyar | reg | aj 'Kerbe; Tal Schlucht' | |||||
reg | áj 'Kerbe; Tal Schlucht' | ||||||
reg | ajak 'Lippe' | ||||||
Alt | felajz- '(Bogen) spannen; aufregen aufreizen, reizen, aufhetzen' | ||||||
Alt | 'aufspreizen' | ||||||
ÚESz. | áj | ||||||
ÚESz. | ajak | ||||||
ÚESz. | ajz | ||||||
nyenyec | O | ńaʔ 'Mund' | |||||
Nj | ńāŋʔ 'Mund' | ||||||
enyec | Ch | êʔ 'Mund' | Gen. eoʔ | ||||
B | naʔ 'Mund' | Gen. nâʔ | |||||
nganaszan | ŋâŋ 'Mund' | ||||||
szölkup | Ta | oang 'Mund' | |||||
Ta | ā́ng 'Mund' | ||||||
Tur | åq 'Mund' | ||||||
Ty | āq '(joen) suu' | ||||||
Ke | aang '(joen) suu, Flußmündung' | ||||||
kamassz | aŋ 'Mund' | ||||||
kojbál | an 'Mund' | ||||||
mator | ag-ma 'Mund' | ||||||
karagassz | ен-де 'Mund' | ||||||
tajgi | äŋ-de 'Mund' |
Vö. altaji: *amŋa : török aγïz 'száj', csuvas vɑ̆r , mongol ang 'nyílás', mongol aman 'száj', tunguz amŋa 'száj, torkolat'.
A lapp s és mordvin ks denominális névszóképzők.
A cseremisz szó idetartozása a nyelvjárások közötti ä ~ a megfelelés miatt bizonytalan.
A magyarban *ŋ > *γ spirantizálódás ment végbe. A γ hang magánhangzóközi helyzetben kiesett, s az így keletkezett hiátust j töltötte ki. Az aj, áj alakok közül az aj az eredetibb, az áj esetében nyúlás történt.
A szót többen (MUSz. 721, 723; Toivonen: Vir. 1916: 165; Uotila: MSFOu. 65:318, SyrjChr. 75; Steinitz, FgrVok. 37; FUV; Liimola: MSFOu. 125:304-7) a következő szavakkal vetették egybe: finn uksi (Gen. uksen) 'ajtó'; lapp N ukˈsâ -vs- 'kapualj; ajtó, kapu'; votják S G e̮s, K ȯs 'ajtó', zürjén -e̮s: S e̮ʒ́e̮s, P e̮ʒ́e̮·s 'ajtó'; ? vogul (Munk. NyK 23: 375) K ūtχė 'ajtóküszöb', ūtγė, ūtγäĺ 'a küszöb irányában'. Az egyeztetés nem fogadható el, mert a FU -ks- hangkapcsolatból *k > γ vokalizálódás következtében a magyarban hosszú magánhangzónak kellett volna létrejönni, vö. magyar máj 'máj' ~ finn maksa, magyar ívik '(hal) ívik' ~ finn juosta (juoksen), 'fut; párosodik'. A finn uksi stb. szavakhoz lásd *ukse 'ajtó' FP szócikket.
A magyar aj, áj egy másik szócsaláddal is egyeztethető (MUSz. 723; Szinnyei: Nyr. 8: 97; Halász: NyK 24: 453; Gombocz: NyK 39: 256; Beitr. 278; Németh: NyK 47: 70; EtSz.; SzófSz.): finn ovi (Gen. oven) 'ajtó' stb. Azonban a magyar szavak szóbelseji j hangjuk miatt nem tartozhatnak össze ezekkel a szavakkkal. A finn ovi stb. szavakhoz lásd *owe 'ajtó' U.
Pais (MNy. 45: 269) a magyar szóhoz kapcsolja a magyar (nyj.) áj- 'ás' igét, ami azonban nem tartozik ide, mert rokon nyelvekben megtalálható megfelelői névszók. Továbbá jelentéstani nehézségek is adódnak.
K. Palló (NyK 65: 180) a magyar áj változatot török *ōj ~ *ōj- nomenverbum tő átvételének tekinti (vö. türkmén ōj 'ложбина, котловина', ōj- 'δолбить' LGV), azonban a török ō (o) ~ magyar á megfelelés nem valószínű.