Uralonet

aŋa- FU '(el-, ki-)old, kinyit, (ki-, szét-)bont' de 'lösen, öffnen, aufmachen' en 'loosen, open (up), untie (tr)'

UEW № 16 Sorszám szerint: << Előző Következő >> Új keresés

Fogalomkör: Nyílás, Old

Egyeztető rész - (leány)nyelvi adatok


finn		avaa- 'öffnen, ausbreiten, erweitern'
		avanto 'Wuhne'

észt		ava- 'öffnen, aufmachen'

mordvin	E	ankśima 'Wuhne'
	E	avśima 'Wuhne'
	M	ańćema 'Wuhne'

hanti/osztják	V	aŋə- 'öffnen (einen Knoten), aufmachen, aufbinden, (z.B. eine Fuhre)'	142:39
	DT	eŋk- 'losmachen, -binden'	142:39
	O	eŋ- '(Kleidungsstück Schuh) ausziehen, aufknoten einen Knoten, ein Seil'	142:39

manysi/vogul	TJ	ē̮ŋk- 'ausziehen (die Kleider), ablegen (die Schneeschuhe)'	FUF:26:84 (Kannisto mitg. Liimola)
	KU	āŋ˳χ̥- 'ausziehen (die Kleider), ablegen (die Schneeschuhe)'	FUF:26:84 (Kannisto mitg. Liimola)
	P	ѳ̄ŋkws- 'das Fell (des Bären) abziehen'	MSz
	LU	ē̮ŋk- 'ausziehen (die Kleider), ablegen (die Schneeschuhe)'	FUF:26:84 (Kannisto mitg. Liimola)
	So	āŋ˳χ̥- 'ausziehen (die Kleider), ablegen (die Schneeschuhe)'	FUF:26:84 (Kannisto mitg. Liimola)

magyar		old 'lösen, auflösen; (Knoten) losbinden'
	Alt	ód- 'lösen, auflösen; (Knoten) losbinden'
	ÚESz.	old

Magyarázat

A mordvin ś, ć, magyar d deverbális igeképzők. A mordvin ma deverbális névszóképző.

Az obi-ugor nyelvekben *ŋ > *ŋk > ŋk, ŋχ változás történt.

A magyar old- az eredeti ód- (< ómagyar ou̯d- < *ou̯- < ősmagyar *aγɜ- vagy *oγɜ-) változatból keletkezett téves regresszióval.

A magyar ajtó 'ajtó' szóhoz (Rédei: NyK 67: 327) lásd *ȣjɜ- 'eloldódik, kiszabadul' Ug.

A zürjén omle̮d 'folyó öböl' (ESK) szó jelentéstani okokból nem tartozik ide.

Bibliográfia

Steinitz: DEWO 143 = Steinitz, Wolfgang, Dialektologisches und etymologisches Wörterbuch der ostjakischen Sprache. Berlin 1966– (Abhandlungen der Deutschen Akademie der Wissenschaften zu Berlin).
FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
Bárczi: Htört2 98.00 = Bárczi, Géza, Magyar hangtörténet. 2., bővített kiadás. Budapest 1958 (EMNyp).
MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
MUSz 723 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
Rédei: NyK 67: 327 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
SKES = Suomen kielen etymologinen sanakirja. I, Helsinki 1955 [Autor] Y. H. Toivonen; II, 1958 [Autoren] Y. H. Toivonen – Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; III, 1962 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; IV, 1969 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; V, 19
TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
Toivonen: Vir 1933: 244 = Virittäjä. 1–, Helsinki 1897–.